A vállízület a testünk legnagyobb mozgástartománnyal rendelkező ízülete. Működését a rotátor köpeny négy izomból álló izomrendszere segíti, melyeknek egy szűk anatómiai térben kell komoly munkát végeznie. A szalagok és izmok nem megfelelő működésekor a váll mozgástere is lecsökken, hogyha pedig a merevségérzet és vállfájdalom tartósan fennáll, nagy valószínűséggel befagyott váll szindrómáról beszélhetünk.
A váll alattomos betegsége
Mivel a vállunk széles tartományban mozog, és nagyon sokat is használjuk, így a balesetek és sportsérülések egyik leggyakoribb elszenvedője. Befagyott váll szindróma esetén ugyanakkor az ízület mindenféle megerőltetés vagy más külső behatás nélkül válik mozgásképtelenné. A betegek vállában az izmok és a szalagok is megrövidülnek, és az ízületi tok is veszít a rugalmasságából, ami miatt az érintett karjukat fájdalmak mellett is egyre kevésbé tudják mozgatni. Bizonyos betegségek (például cukorbetegség , szívproblémák, pajzsmirigyzavarok) esetén gyakoribb az előfordulása, a pontos okokat azonban még nem ismerik az orvosok. Nemcsak a mozgáshiány, de az állandó, monoton mozgások is növelhetik a kialakulásának esélyét – teniszezőknél, szobafestőknél is többször előfordul. Leggyakrabban a negyven feletti nőknél diagnosztizálják, de mindkét nemnél, tulajdonképpen bármely életkorban előfordulhat.
A betegség lassan alakul ki, az első néhány hónapban még csak fájdalom érezhető a kar mozgatása közben, a merevség pedig lassan fokozódik, majd hosszabb ideig enyhül is. A betegek ezért sok esetben nem fordulnak orvoshoz, hiszen azt remélik, idővel magától is enyhülnek a panaszok. Ez azonban sok esetben nem történik meg: súlyosabb állapotban már a hétköznapi tevékenységeket is akadályozza, a fájdalom pedig nyugalmi állapotban, mozgatás nélkül is állandósul. Ha a betegséget sokáig nem kezeljük, az könnyen gyulladást okozhat a vállízületben és a rotátorköpeny inaiban is, illetve más izmokat és ízületeket is károsíthat a féloldalas terhelés.
Ez is érdekelhet
Ahogy a betegség kialakulása, úgy a kezelése is sok időt vesz igénybe. A tünetek enyhítésében fontos szerepe lehet a vény nélkül is kapható fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szereknek. A gyógyulásban pedig fontos szerep jut a fizikoterápiának és a gyógytornának is, amelyek lassan, sokszor hosszú hónapok alatt hoznak enyhülést a kellemetlen panaszokra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
