A nagy ízületek, így például a csípő, a térd vagy a váll esetén két csontvégződés áll egymással szemben, ezek felszínét pedig néhány milliméter vastagságú úgynevezett üvegporc borítja. Ízületi kopásról, avagy artrózisról akkor beszélünk, ha a porcállomány csökkenni kezd, illetve a porcfelület feltöredezik, egyenetlenné válik. Mindennek következtében – a probléma előrehaladottságától függően – fájdalom, mozgásbeszűkülés és ízületi deformitások, azaz az adott ízület alakjának látható elváltozása jelentkezhet tünetként az érintetteknél. Utóbbi panasz főként azoknál az ízületeknél válik hamar feltűnővé, amelyeket nem borítanak be nagy lágyrészek, mint a térd-, a láb- és a kéz-kisízületek.
A porckopás kiváltó okai
A porckopásra sokan időskori betegségként tekintenek, ami részben igaz is, mivel a kor előrehaladtával valóban fokozatosan háttérbe szorulhat a porcállomány épülése a lebontó folyamatokkal szemben. Egyszerűbben mondva, minél tovább él egy ember, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki nála artrózis, habár a genetikai adottságok ebben is közrejátszanak. Csakhogy az egyensúly felborulásában az életkor mellett egyéb tényezők is legalább olyan fontos szerepet tölthetnek be.
Különböző sérülések, anatómiai eltérések vagy éppen gyulladásos folyamatok egyaránt elősegíthetik, felgyorsíthatják a probléma megjelenését. Balesetek során például bekövetkezhetnek olyan ízületi törések, amelyeket hiába kezelünk a lehető legnagyobb körültekintéssel, a porcállományt ért trauma ugyanis néhány éven belül szinte biztosan kopáshoz vezet. Ugyanez éppúgy előfordulhat akár a könyök vagy a váll ízületénél is – mutatott rá dr. Molnár Szabolcs ortopéd-traumatológus szakorvos.
Hozzátette, akad számos olyan tényező is, amely ugyan szintén hozzájárulhat az ízületi kopás kialakulásához és súlyosbodásához, életmódbeli változtatásokkal nagyban befolyásolhatók. „Egyfelől ahogy nem szabad hosszú távon túlterhelni az ízületeinket, úgy nem javasolt az sem, hogy túl sokat pihenjenek. Ízületeinknek ugyanis részben az anyagcseréjük, részben a mechanikájuk okán szükségük van egészséges mennyiségű terhelésre. Magyarul mondva, igenis használni kell a szervezetünket, a mozgásszegény életmód tehát mindenképpen rizikófaktornak tekinthető. Ezzel szoros összefüggésben gondot okozhat az elhízás is. Érthető, hogy megsínylik az ízületek, ha valakinek folyamatosan 10-20 kilogramm túlsúlyt kell cipelnie olyan vázizomzattal, amely nem erre fejlődött ki. A következő lényeges életmódbeli tényező éppen ezért a táplálkozás, beleértve annak mértékét és minőségét egyaránt. Étrendünk jelenti egyrészt a súlyproblémák megelőzésének egyik alappillérét, másrészt vannak olyan élelmiszerek, amelyek kifejezetten porcvédő vagy gyulladáscsökkentő hatásúak” – foglalta össze a szakember.
Szintén veszélyes az ízületek egészségére nézve az úgynevezett "metabolikus-x" szindróma, amelyről több, egymással párhuzamosan fennálló anyagcserezavar esetén beszélünk. E körbe tartozik a zsír- és a szénhidrát-anyagcsere zavara, illetve az elhízás és a magas vérnyomás. A kórkép lehetséges klinikai megjelenési formája a köszvény. Ilyenkor megnövekszik a vér húgysavtartalma, aminek következtében nátrium-urát-kristályok rakódnak le és gyűlnek fel az ízületekben, akut gyulladást kiváltva. A metabolikus szindróma megelőzését az arra hajlamosító tényezők kerülése szolgálja leginkább, tehát a prevenció leghatékonyabb eszközét a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása jelenti.
Mit tehetünk a porckopás ellen?
Akárcsak számos más betegség esetén, úgy az ízületi porckopásnál is igaz, hogy a probléma kialakulását jobb megelőzni, késleltetni, mint utólag kezelni. Ez esetben kulcsfontosságú testünk mozgásigényének kielégítése kellő mennyiségű fizikai aktivitással. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak a sportolással töltött idő számít, hanem legalább ennyire hasznosak az olyan hétköznapi tevékenységek is, mint például a ház körüli és kerti munkák, illetve ha – legalább egy adott szakaszon – kerékpárral vagy gyalog járunk be a munkahelyünkre az autós vagy tömegközlekedés helyett. Emellett figyelmet kell szentelni a kiegyensúlyozott, rostdús , zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozásra is. Mint azt dr. Molnár Szabolcs kiemelte, a török uralom ideje óta a magyarság gasztronómiai ízlése igencsak eltolódott a zsírosabb jellegű, sertésből készült fogások irányába, ezek az ételek azonban nagy mennyiségben fogyasztva egyáltalán nem segítik az egészségmegőrzést. Törekedni kell tehát a változatosságra étrendünk kialakítása során, ami végeredményben több oldalról támogatja az ízületeinket is.
Ez is érdekelhet
„Mindig azt szoktam mondani a pácienseknek, hogy a panaszaik kezelésére aktív és passzív lehetőség is van. Sajnos ugyanis a betegek nagyon sokszor a passzív utat választják, tehát pusztán a gyógyszerektől és egyéb orvosi beavatkozásoktól várják a megoldást. Pedig az életmódbeli változtatások is rendkívül fontosak. Vannak olyan kutatási eredményeket például, miszerint 10 kilogramm súlyfelesleg leadásával egy teljesen elkopott ízület mellett is 30 százalékos javulást lehet elérni az életminőségben. Nyilván ez nem mindig könnyű feladat, főleg azok számára, akiknek komoly fájdalommal jár a mozgás, de az aktív életmód és az ideális testsúly elérése, fenntartása óriási előrelépést eredményezhet a betegek állapotában. Azok esetében pedig, akiknél a nehéz fizikai munka eredményeként jelentkezik porckopás, át kell gondolni, miként tudnának változtatni az egészségük érdekében” – hangsúlyozta a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
