A táplálékallergia olyan kóros immunreakciója a szervezetnek, ami bizonyos táplálékok elfogyasztását követően ismétlődően megjelenik, és akár rögtön, de legkésőbb 1-2 napon belül változatos, valamint elég általános tüneteket produkál. A panaszok klasszikusan az emésztőrendszert szokták érinteni (puffadás, hasi görcs, hasmenés, hányás), emellett jelentkezhetnek bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma), illetve légzőrendszeri problémák (orrfolyás, köhögés) is. Súlyos esetben életveszélyes túlérzékenységi reakció, más néven anafilaxiás sokk is felléphet! A táplálékallergia kimutatására többféle módszer létezik. A modern allergiavizsgálat leginkább vérből történik, ilyenkor az allergénspecifikus IgE molekulák szintjét vizsgálják. Így akár 500 különböző allergén molekuláris tesztelése is elvégezhető, sőt, több mint 220 ételintolerancia is azonosítható vérből, ami szinte lefedi a teljes táplálékpalettánkat. A táplálékallergia felismerésében segítséget nyújthat még az alkaros bőrteszt (Prick-teszt) elvégzése, valamint a kihagyásos és felépítéses diéta is.
Mint arra Simon Sarolta dietetikus felhívta a figyelmet, a táplálékallergiát fontos megkülönböztetni a táplálékintoleranciától, utóbbinál ugyanis nem jelentkezik közvetlen immunválasz a szervezetben, és a panaszok legtöbbször valamilyen emésztőrendszeri eltérésre vezethetők vissza. Bár a táplálékintolerancia a táplálékallergiához hasonlóan okozhat emésztőrendszeri, illetve bőrtüneteket, a szimptómák nem feltétlenül rögtön az étel elfogyasztása után, hanem akár több nappal később érzékelhetőek az elfogyasztott étel mennyiségétől függően. "Mivel a tünetek sokszor nem túl specifikusak, fontos, hogy magától senki ne kezdjen diétázásba, hanem mindenképpen forduljon előtte szakorvoshoz. Csak így derülhet ki, hogy allergiáról, intoleranciáról, esetleg valami teljesen más betegségről van szó" - mondta el a HáziPatika.com-nak a szakember.
A dietetikus szerepe
A leggyakoribb allergének közé a gabonafélék, a tehéntej, a tojás, a halak, a tenger gyümölcsei, a szója vagy a földimogyoró tartozik, de az is sokszor előfordul, hogy élelmiszer-adalékanyagok, például valamilyen mesterséges színezék okoz problémát. Jelenleg egyébként a táplálékallergia egyetlen gyógyszere a kiváltó élelmiszer teljes elhagyása. Simon Sarolta szerint előfordulhat, hogy féléves, egyéves diéta után, orvosi felügyelet mellett újraterhelést végeznek, hogy megnézzék, fennáll-e még az allergia. De az a gyakoribb, hogy a speciális étrendet egy életen keresztül tartani kell, húzza alá a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minél többféle táplálékallergia áll fent valakinél, annál több mindenre kell figyelnie, és ebből kifolyólag annál bonyolultabb egy megfelelő és kiegyensúlyozott táplálkozás összeállítása. Szakember támogatása nélkül nagy a rizikója, hogy valamilyen hiánybetegség alakul ki, illetve bármilyen probléma, nehézség is sokkal gyakrabban előfordulhat. "Gyakori hiba, hogy az érintett nincs tisztában az ételek, élelmiszerek körültekintő ellenőrzésének, elkészítésének vagy tárolási módjának részleteivel, aminek következtében allergénnel szennyezett táplálékot eszik, a tünetei pedig kiújulnak. Szintén probléma, ha olyan alternatívákat keres a kieső élelmiszerek, ételek helyett, amelyek egészségtelenek, vagy, ha nem foglalkozik azzal, hogy kiegyensúlyozott energia- és tápanyag-összetételű legyen az étrendje: előbbi hatására túlsúly, elhízás alakulhat ki, utóbbinál pedig a hiányállapotok, például a vitamin-, ásványianyag- vagy fehérjehiány veszélye nő meg" - magyarázza Simon Sarolta.
A dietetikustól azonban megtanulhatjuk, hogyan ellenőrizzük körültekintően az ételek összetételét, hogyan értelmezzük a csomagoláson található jelöléseket, és hasznos információkat kaphatunk a rejtett allergénekről, lehetséges szennyeződésekről, kontaminációkról. A szakember alternatívákat is javasol, amelyekkel szélesíthetjük az elfogyasztható ételek körét, így amellett, hogy nem szűkül be nagyon a táplálkozásunk, az étkezések élménye is jobb lesz. Azzal kapcsolatban ugyancsak edukál minket, hogyan tudunk a későbbiekben is kiegyensúlyozott táplálkozást folytatni, és arra is odafigyel, hogy ne alakulhassanak ki egészségügyi problémák abból kifolyólag, hogy kicsit megszorítóbb az étkezés.
Az első konzultáció <strong></strong>és a folytatás
A dietetikussal való első konzultációra mindenképpen vigyük magunkkal az orvosi és diagnosztikai leleteinket, illetve egy minimum háromnapos táplálkozási naplót, amelyben leírjuk, hogy mikor, mennyit és mit ettünk, kiegészítve az étkezéseket követően esetlegesen fellépő tünetekkel. Az első találkozó egyébként az "ismerkedésé". Ekkor történik meg a részletes anamnézisfelvétel, és az adott problémával kapcsolatos dokumentumok további elemzése, hogy a dietetikus minél jobban megismerhesse a páciens kórtörténetét, és minél pontosabban segíthessen a probléma megoldásában. "Általában addig tart a közös munka, amíg a páciens el nem sajátította az allergénmentes táplálkozás betartásához szükséges tudást. Nem feltétlenül az étrend megírása az elsődleges, hanem az edukáció, vagyis minden olyan információ átadása, ami segíti őt az ételek, élelmiszerek ellenőrzésében, biztonságos előkészítésében, tárolásában, az alternatívák megtalálásában, a kiegyensúlyozott táplálkozásban" - így Simon Sarolta.
Ez is érdekelhet
Többféle táplálékallergia esetén az étrend alapja, hogy az elfogyasztott ételek energia- és a tápanyagtartalma kiegyensúlyozott, személyre szabott legyen, illetve, hogy a problémákat okozó allergének teljes mértékben kizárásra kerüljenek. Természetesen, ha egyéb egészségügyi problémája is van az érintettnek, például cukorbeteg , akkor az előbb említetteken kívül arra is oda kell figyelni az étrend összeállításakor. Az étrendet időnként lehet frissíteni, például attól függően, hogy az újraterheléses vizsgálat milyen eredménnyel zárult. Az újragondolás szezononként szintén indokolt lehet, ahogy akkor is, ha a páciens megunta a betervezett ételeket, receptötleteket, megváltozott a napirendje, vagy időközben valamilyen betegséget diagnosztizáltak nála.
