A téli hónapokban szervezetünk jóval kevesebb vitaminhoz jut hozzá. A napsütéses órák száma lecsökken, az áruházak polcairól eltűnnek a friss zöldségek és gyümölcsök, táplálkozásunk is egyoldalúbbá válhat. Az alacsony vitaminszint miatt az immunrendszer teljesítménye lecsökken, ezért is szokták javasolni a vitaminpótlást, amely segíthet, hogy könnyebben átvészelhessük a náthás és influenzás megbetegedésekben gyakori telet. No de mi a helyzet a koronavírussal? Védhetnek-e a fertőzéstől a vitaminok?
Az új típusú koronavírussal kevesebb mint egy éve kezdett megismerkedni a tudományos élet, és bár az egész 2020-as év során ennek a kórokozónak a megismerése állt a fókuszban, terjedésével és kezelésével kapcsolatban még mindig rengeteg a bizonytalanság. Sokan vitaminpótlással próbálják felerősíteni szervezetüket a vírussal szemben, illetve a kutatók is vizsgálják, hogy milyen szerves vegyületek segíthetik a járvány elleni harcot. Az eddigi kutatási eredmények szerint az alábbi vitaminok pótlása lehet fontos a járvány ideje alatt.
A megfelelő D-vitamin-szint ezért fontos
Télen jóval kevesebb napsütés ér minket, ami hozzájárul ahhoz, hogy a szervezetünk D-vitamin-szintje jelentősen lecsökkenjen. E vitamin hiányát számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozták már a diabétesztől a különböző gyulladásokon át bizonyos szívbetegségekig. Mivel az immunrendszer általános működésében is fontos szerepe van, hiányában a szervezet a különböző fertőzésekkel is kevésbé képes megbirkózni. Kutatók ezért azt is megvizsgálták, hogy D-vitamin-szint milyen hatással van a koronavírus-fertőzés okozta tünetekre.
Több kutatási eredmény is arra enged következtetni, hogy van kapcsolat a D-vitamin-szint és a koronavírus okozta tünetek súlyossága között. A vitamin kétféle módon védhet a COVID-19 ellen. Először is segítheti a vírusokkal és baktériumokkal szembeni természetes védekezést. Megfelelő szintje mellett pedig alacsonyabb az esélye annak a túlzott gyulladásos válasznak, amely hozzájárul a súlyos betegséghez néhány COVID-19-ben szenvedő embernél.
A pótlása ezért több okból is fontos lehet. Régóta ismert, hogy az alacsonyabb D-vitamin-szintű emberek hajlamosabbak lehetnek a felső légúti fertőzésekre. Kutatási eredmények szerint azoknál az embereknél, akik rendszeresen pótolták ezt a vitamint, jóval kisebb az akut légúti fertőzés kialakulásának veszélye is. Mivel a D-vitamin felszívódása egyénenként is rendkívül eltérő, ezért mindenképpen érdemes méretni a szintjét, hogy megtudjuk, elegendő mennyiségben található-e meg a szervezetünkben.
Mi a szerepe a Cinknek a küzdelemben?
A cink számtalan biológiai funkció felelőse, több száz enzimünk nélkülözhetetlen alkotóeleme, és tevékenyen részt vesz immunrendszerünk vírusok elleni védekezésében is. A cink fontos résztvevője a több ismert humán légúti megbetegedést okozó vírus elleni harcnak. A megfelelő cinkellátottság csökkenti ezeknek a vírusoknak az emberi sejtekhez való kapcsolódási képességét, valamint a sejtek szintjén gátolja meg a vírusok szaporodásához szükséges másolómechanizmusok működését. Ugyanakkor a cinkhiány jelentősen csökkenti a védekezésben résztvevő immunrendszeri hormonok (citokinek) termelődését és növeli a járulékos bakteriális felülfertőződések kockázatát.
Milyen vitaminok segíthetnek még?
Ha az immunrendszer támogatása kerül szóba, a legtöbbeknek a C-vitamin jut eszébe. Nem véletlenül, hiszen ennek a szerves vegyületnek fontos szerepe van a szervezet egészséges működésében. Emiatt a koronavírus elleni küzdelemben is bevetették már: néhány súlyos állapotú, COVID-19-ben szenvedő beteget például nagyobb dózisú, intravénásan adagolt C-vitaminnal kezeltek. Ez a kezelési mód nem új keletű, korábban is sikerrel alkalmazták például olyan betegeknél, akiknél szepszis és akut légúti distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Egyértelműen azonban eddig nem sikerült igazolni, hogy ez a terápia a COVID-19 kezelésében is hatásos lehet.
A járvány ideje alatt a C-vitamin pótlása azok számára lehet fontos, akiknek a szervezete valamilyen okból hiányt szenved belőle. A leginkább veszélyeztetett rétegnek, beleértve az idősebbeket és a krónikus betegségekben (például oszteoartritiszben, magas vérnyomásban és cukorbetegségben) szenvedőket, általában alacsonyabb a C-vitamin-szintjük. Nekik különösen fontos odafigyelni a megfelelő vitaminbevitelre. Viszont túlzásba sem szabad esni: a túl magas (2000 milligrammot meghaladó) C-vitamin-bevitel veszélyes lehet hosszabb távon, megterhelheti ugyanis a veséket, illetve az arra érzékenyeknél hányinger, hasmenés, illetve akár reflux is jelentkezhet a hatására.
A D-vitamin mellett a K-vitamin koronavírus-ellenes szerepét is kimutatta egy tanulmány. Holland tudósok szerint nagyobb arányban váltak a járvány áldozataivá azon az emberek, akik hiányt szenvedtek ebből a vitaminból. A kisebb volumenű tanulmány eredményeit azonban a kutatók szerint is további vizsgálatokkal kell a későbbiekben megerősíteni, hogy megérthessék a véralvadásért is felelős vitamin hatását a COVID-19-re.
Vitaminvizsgálat szerológiával megtámogatva
Mivel a tél végére a magyar lakosságban minden ötödik embernél komoly vitaminhiányos állapot alakulhat ki, a járvány időszakában és attól függetlenül is érdemes elvégeztetni egy vitaminszintmérést. Egy egyszerű vérvétel segítségével megtudhatjuk, hogy szervezetünk miben szenved hiányt, az orvos pedig táplálkozási tanácsokkal is segíthet abban, hogy a téli hónapokban se gyengüljön le a szervezetünk.
Ugyanakkor most, a koronavírus-járvány második hullámában érdemes a vitaminszint-vizsgálatot kiegészíteni egy koronavírus (SARS-CoV-2) IgG antitest vizsgálattal, amelynek során a vérben található, és akár a fertőzés 5-7. napján megjelenő koronavírus-ellenes antitesteket keresik a szakemberek. Ugyanis amíg a PCR- és az antigénteszt a vírus jelenlétét igazolhatja, addig ezek a tesztek azt vizsgálják, hogy korábban találkoztunk-e a vírussal, elkezdődött-e már szervezetünkben egy erre adott speciális válaszreakció. Emellett segítségével megtudhatjuk azt is, hogy rendelkezünk-e a vírusra sajátos, hatékony immunvédelemmel.
Legjobban: