A rutin laborvizsgálat egyik markere a gamma-gt (GGT, vagyis gamma glutamil transzferáz). Ez egy enzim, amely számos szervben és szövetben, de még a vérben is megtalálható, de leginkább a májban fordul elő. Egy egyszerű vérvizsgálat alapján kimutatható a GGT enzim szintjének emelkedése, amely elsősorban a májműködés zavarára utal – magyarázta dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa.
Fontos tudni, hogy a GGT-eredményt sok tényező befolyásolhatja, főként bizonyos gyógyszerek – például a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a fogamzásgátló tabletták és az antidepresszánsok –, ezért ezek szedéséről előzetesen egyeztetni kell a laborvizsgálatot elrendelő orvossal. Ugyancsak hatással lehet az eredményre az alkohol és a nikotin – ezekről is érdemes beszélni az orvossal.
Mennyi a normál és az emelkedett GGT-érték?
Egészséges felnőttekben a GGT-szint alacsony, ami azt jelenti, hogy férfiaknál nem magasabb 50, nőknél pedig 39 U/liternél. (Gyerekek esetében korfüggő a normál érték, ezért náluk mindig a referenciaértékeket kell figyelni.) Az ennél jelentősen alacsonyabb GGT-érték nem jelent semmilyen problémát, inkább arra utal, hogy a máj és az epe jól működik.
A normálnál magasabb érték ugyanakkor már komoly figyelmeztető jel, hiszen utalhat a többi közt fertőző májgyulladásra (hepatitiszre), obstruktív májbetegségre (például az epeutak elzáródására és károsodására) és májdaganatra is. Ugyanakkor nem szabad elhamarkodottan azt a következtetést levonni a magas GGT-értékből, hogy csak májkárosodásról lehet szó – figyelmeztetett a hepatológus.
Az emelkedett érték utalhat például pangásos szívelégtelenségre és cukorbetegségre is, és ugyancsak fontos ezt a laborértéket ellenőriztetni bizonyos csontbetegségek, hasnyálmirigy probléma, fertőző betegségek és alkoholfüggőség esetén is” – sorolta a szakember.
A GGT fontos érték, de önmagában nem elég
Bár a magas GGT-szint nagyon fontos információ, de önmagában nem elég ahhoz, hogy májbetegséget diagnosztizáljunk – hangsúlyozta dr. Németh Alíz. A laborértékek közül fontos a diagnózishoz az alkalikus foszfatáz (ALP) szintje is. Ez egy másik olyan enzim, amely a májműködés zavara esetén felhalmozódhat a vérben.
Ugyancsak érdemes elemezni további olyan faktorokat, amelyek a máj működésére utalhatnak, mint például az albumin, a protein C és S, a cholineszteráz enzim és az alvadási faktorok. „Ha valóban májbetegségre gyanakszunk, szükség lehet még hasi ultrahangra, májszerkezeti vizsgálatra – amely egy fájdalommentes képalkotó módszer –, és ritkán májbiopsziára is, hogy valóban igazolható legyen a diagnózis” – hangsúlyozta a hepatológus.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
