A rövidlátás, avagy miópia a leggyakoribb látászavar gyermekek és fiatal felnőttek körében. Az érintettek szemük fénytörési zavara miatt csupán közelre látnak élesen, távolra már nem. Mint azt az ausztrál Flinders Egyetem közleménye írja , mindez nemcsak kellemetlenséget okoz a mindennapokban, de hajlamosíthat olyan felnőttkori megbetegedésekre is, mint például a retinaszakadás és -leválás , valamint a zöld és a szürke hályog. A probléma jellemzően serdülőkorban jelentkezik először, de korábbi életkorban sem ritka. A rövidlátás előfordulása ráadásul emelkedő tendenciát mutat, és egyes kutatások a túlzott képernyőhasználatot sejtik az aggasztó jelenség hátterében.
Az egyetem kutatói dr. Ranjay Chakraborty optomerista vezetésével elvégeztek egy kísérletet a témában. Huszonéves hallgatók bevonásával igyekeztek felmérni a résztvevők cirkadián ritmusát és melatonintermelését. A melatonin az agy tobozmirigye által termelt hormon, amely kulcsszerepet tölt be a szervezet harmonikus alvás-ébrenlét ciklusának fenntartásában. A hormon termelődése nem sokkal sötétedés után kezd erősödni, és hajnali 2-4 óra körül éri el a csúcsát. A hallgatók melatoninszintjét vizelet- és nyálmintákból mutatták ki a kísérletben. Az így kapott eredményekből pedig kiderült, hogy a rövidlátók cirkadián ritmusa jelentősen eltolódott, valamint melatonintermelésük is gyengébb, mint a normál látású kortársaiké.
A rövidlátók számára emiatt nehezebb az elalvás, rövid ideig is alszanak éjszakánként, illetve hajlamosak későn ágyba feküdni, tehát többnyire az éjjeli baglyok táborába tartoznak. Alvási szokásaik nyomán ráadásul jellemző körükben, hogy a lefekvést megelőző időszakban többet ülnek digitális eszközök kijelzői előtt, illetve több időt fordítanak a nap ezen szakaszában tanulásra is. "A mesterséges fény, illetve az olvasáshoz és szórakozáshoz használt, fényt kibocsátó elektronikus eszközök megzavarják a cirkadián ritmust és az éjszakai pihenést. Ez pedig több egészségügyi területen is aggodalomra adhat okot, habár a szemekre gyakorolt kihatását eddig nem tanulmányozták kellő alapossággal. Eredményeink fontos bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az optimális alvás és cirkadián ritmus nemcsak általános egészségünkre nézve létfontosságú, hanem a jó látás megőrzéséhez is" - hangsúlyozta dr. Chakraborty.
Ez is érdekelhet
"Számos digitális eszköz bocsát ki kék fényt a környezetünkben, ami megzavarhatja a melatonintermelést, valamint eltolódhat miatta a cirkadián ritmus, és ez szintén kitolódott, rossz minőségi alváshoz vezet. Fontos tehát, hogy korlátozzuk gyermekek számára a digitális eszközökkel való érintkezést, különösen éjszaka, ezáltal biztosítva számukra a nyugodt alvást és a látás egészségének megőrzését" - tette hozzá a szakember. A Flinders Egyetem kutatóinak tanulmánya a Sleep című tudományos folyóiratban jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
