Felkészülés a nagy napra
Teljesen természetes, hogy a gyermek izgul a kórházi élmény, a műtét előtt. Egy gyermek számára a kórház szokatlan, kevéssé ismert helyzetet jelent, óriási változást mindennapos környezetéhez képest. Fontos, hogy érezze, szülei megértik ezt, és nem kell "ügyes" vagy "bátor" gyereknek lennie.
Érdemes megfigyelni: a gyermek éppen az által fog korához mérten éretten viselkedni, ha a műtéttel kapcsolatos érzéseivel kapcsolatban megértésre talál. A szülők nyugalma és derűje biztonságot ad gyermeküknek, és annak mércéjéül szolgál, hogy a természetes izgulás mellett nincs ok a félelemre.
Sokszor az a felnőtt benyomása, hogy a gyermek nem érdeklődik a várható események iránt, ilyenkor kézenfekvő a gondolat: jobb nem előhozni a témát. A tapasztalatok azt mutatják, a felnőtt ennél hatékonyabban is segítheti gyermekét! Akármilyen fiatalnak, akármilyen nyugodtnak, közömbösnek vagy éppen bátornak tűnik is a kisgyerek, mindenképpen érdemes beszélgetni vele arról, milyen a kórház, mi fog történni benntartózkodása alatt, milyen műtét előtt áll.
Az ismeretlen helyzetek önmagukban is alapot teremtenek a félelemmel vegyes izgalomra. A TV-n keresztül vagy a gyerekek egymás közti beszélgetésiből ráadásul sokszor torz elképzelések születnek a kórházi helyzetről. Előfordulhat, hogy éppen a felnőttet fűzik kellemetlen emlékek a kórházakhoz. A gyerek bizalmatlansága könnyen fakadhat ebből is. Gyermekének segít az, aki ilyen helyzetben az esedékes műtétet teljesen új helyzetnek tekinti: a gyerek ezáltal juthat esélyhez, hogy számára a kórház a biztonságos, gyógyító közeget jelentse!
A műtét kapcsán érdemes hangsúlyozni, hogy miért van szükség a mandula kivételére, hogy azok a kellemetlen panaszok, melyek a kezelőorvos felkereséséhez vezettek, enyhülni fognak vagy teljesen megszűnnek a műtét után. Érthető, hogy sokszor a felnőttek figyelme is inkább a műtét kellemetlenségeire összpontosít, de fontos, hogy a "szenvedő alany" tisztában legyen azzal, hogy minden, ami a kórházban történik vele, az ő érdekében történik!
Érdemes tudni, hogy a műtétre altatásban kerül sor. Az elaltatást altatómaszkkal kezdik, a gyógyszerektől a gyermek nyugodtan alszik, a műtét alatt semmit sem érzékel, utólag semmire nem emlékszik. Az ébredést követően a szülő nemsokára újra gyermeke mellett lehet.
Teljesen természetes, hogy ez a legnagyobb biztonságot és megnyugvást a kisgyermek számára - s ez az egyik legfőbb gyógyító erő. Ezért kérik meg a szülőket a gyerekkórházi orvosok arra, hogy partnerként, az osztály munkatársaival közösen vegyenek részt gyermekük gyógyulásában!
Az otthoni ápolásról a műtét után
Minthogy a teljes gyógyulás a kórházból történő távozás utáni kb. 8-10. napig, a műtéti seb tökéletes begyógyulásáig tart, a gyerekek felépüléséhez eleinte fokozottan szükséges a szülői gondoskodás, bizonyos kímélet és diétás étkezés.
A gyógyuló szövetek számára a nyugalom és pihenés biztosítja a legkedvezőbb feltételeket. Fontos tehát odafigyelni arra, hogy a gyerek semmilyen szempontból ne terhelje túl a torkát. Legfontosabb a fokozatosság: meglátják, életvitelük lépésről lépésre újra visszatér a megszokott kerékvágásba.
Hazatérésüket követően ágyban fekvésre nincs szükség, de az első 3-4 napon a műtött gyerek maradjon otthon, válasszanak csendesebb, nyugodtabb játékokat. Visszafogott és halk beszéd révén megelőzhető, hogy fájdalmassá váljon a nyelés.
Ha a gyerek mégis torokfájást, esetleg fülbe kisugárzó fájdalmat érez, ezt ágynyugalommal, a nyakra tett állott vizes borogatással, esetleg az orvos rendelése szerinti fájdalomcsillapítóval mérsékelhetik. A műtét utáni napokat olykor hőemelkedés, láz kíséri. Ilyenkor fel kell keresni az orvost. Ritka esetben a műtét utáni egy-két hétben előfordulhat kisebb vérzés is. A nyál enyhe rózsaszínű elszíneződése esetén ágynyugalommal, folyékony, langyos ételek fogyasztásával, nyakra tett borogatással biztosíthatjuk a gyógyulást. Ha e tünetek ismétlődnek, vagy ha a nyál élénk piros színe friss vérzésre figyelmeztet, jelentkezni kell a kórházban, esetleg a mentőknek is lehet telefonálni (Tel.:104), hogy a kórházba visszakerülve a gyermek a számára leghatékonyabb vérzéscsillapításban részesüljön.
Fontos, hogy az étkezésben is érvényesüljön a fokozatosság. Az első napokban a torkot kímélő, a könnyű nyelést segítő ételek a legmegfelelőbbek - ilyen például a tejbe, teába, tejeskávéba aprított zsemle vagy kifli, a puha, héj nélküli vajas kenyér, felvágottak, a lágy tojás, rántotta, a langyos levesek, átturmixolt főzelékek, a puhára elkészített húsok, vagdaltak, a tejbegríz és a tejberizs, pudingok, krémek, puha sütemények. A darabos, csípős, savanyú vagy túl fűszeres, illetve a forró vagy túl hideg ételek (például a rántott hús, nyers gyümölcsök, forró tea) általában megeröltetőek a torok számára, a gyógyulást hátráltatják. Ezek fogyasztásához tehát csak a teljes gyógyulást követően térjenek vissza!
Az első 3-4 nap után már nyugodtan lehet tenni egy sétát a szabad levegőn - a szaladgálást, ugrálást és kiabálást azonban ekkor még kerülni kell.
Ez is érdekelhet
A panaszmentes gyógyulás a kórházból való távozás után kb. egy héttel teszi lehetővé, hogy a gyermek újra közösségbe járjon, óvodájába vagy iskolájába visszatérjen.
Legjobban: