Egyes tüdőbetegségek diagnózisához légzésfunkciós vizsgálatot végeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász , a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy a légzésfunkciós vizsgálatoknak több típusa létezik, másra van szükség például poszt-COVID-kivizsgálás során és az asztma diagnózisához is.
Légzésfunkció vagy képalkotó vizsgálat?
A mellkasröntgen- vagy mellkasi CT-képen egyes tüdőbetegségekre utaló jellegzetes elváltozásokat láthatunk. Ha azonban a tüdő működésében bekövetkezett változásokat akarjuk vizsgálni, akkor a tüdőfunkció működésének vizsgálatára, vagyis légzésfunkcióra van szükség. A vizsgálatot nemcsak a diagnózishoz használják, hanem nyomon követésre is, ugyanis így lehet megfigyelni a gyógykezelés hatását, és a tüdő működésének aktuális állapotát is. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, semmilyen kellemetlen mellékhatással nem jár.
A légzésfunkciós vizsgálat típusai
A hagyományos légzésfunkciós vizsgálat során a páciens becsipeszelt orral, egy szájcsutorába végez irányított ki- és belégzéseket. A légutakból kifújt és beszívott levegő térfogatát, áramlását lehet így megmérni, egy készülék segítségével. Főként asztma és krónikus obstruktív tüdőbetegség ( COPD ) gyanúja esetén, szűrő jelleggel alkalmazott, de a betegeknél a kontrollvizsgálatok során is elvégzik ezt a vizsgálatot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Még részletesebb eredményt ad a diffúziós kapacitásmérés, amely nemcsak a ki- és belélegzett levegő térfogatát, illetve áramlását méri, hanem pontos képet tud adni a légzés/gázcsere minőségéről, gyorsaságáról és akadályozottságáról is. A vizsgálat megmutatja, hogy milyen eredményes az oxigén átjutása a léghólyagocskákból a véráramba. Ennek a vizsgálatnak például a poszt-COVID -ellátásban is fontos szerepe van.
A pletizmográfiás vizsgálat a hagyományos légzésfunkciós vizsgálatoknál jóval több adat mérésére alkalmas. A vizsgálat zárt kabinban történik, és a légutakban történő áramlási paramétereken kívül úgynevezett statikus értékeket és légúti ellenállást is képes mérni. Elvégzésére sor kerülhet a spirometriát követően, ha a tüdőgyógyász úgy ítéli meg, hogy további információk szükségesek a diagnózishoz, vagy a betegség stádiumának megítéléséhez - például asztma, COPD, tüdőfibrózis vagy tüdőtágulat (emfizéma) kivizsgálása során. Műtétek, tüdőműtét esetén is sor kerülhet rá, amikor pontos képet kell kapni a tüdő állapotáról, a szervet megterhelő beavatkozás előtt.
Ez is érdekelhet
A nyílt rendszerű légzésfunkció elvégzésére nem csak a rendelőben van lehetőség. Az otthoni légzésfunkciós vizsgálat során az asztmás , COPD-s beteg az otthonában rendszeresen és panasz esetén aktuálisan végezhet méréseket. Ehhez egy hordozható, inhalátor nagyságú készülékre van szüksége. A mérések eredményeit egy okostelefonra letölthető alkalmazásban rögzíti, így távorvoslásban is használható. Az eredményeket a kezelőorvos szükség esetén a távolból is látja, és személyes találkozó nélkül is módosítani tud a kezelésen. Az otthoni rendszeres mérések segítik a személyre szabott terápia beállítását, ezáltal hatékonyabb lehet a változékonyságot mutató betegség kezelése.
Legjobban: