Légzőszervi megbetegedések

Beköszöntött a nyár és vele az allergia szezon is. A kellemetlen tünetek – mint a tüsszögés, az orrfolyás és orrdugulás vagy épp a torok viszketés, könnyezés és kötőhártya-gyulladás sokak életét megkeseríti, akár egészen késő őszig is. Szerencsére ma már léteznek olyan légtisztító berendezések, melyek segítségével hatékonyan vehetjük fel a harcot otthonunkon belül is a kellemetlen tünetek ellen.

A súlyos asztmások vizeletének kémiai összetétele eltér az enyhe és közepes asztmásokhoz, illetve az egészséges személyekhez képest is, és ez új utakat nyithat a gyógyszeres kezelésben.

A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, lassan a krónikus légzőszervi elváltozások csoportjába kerül, de komoly előrelépések történtek az asztma és a COPD kezelésében is – hangzott el a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) éves nagygyűlésén.

A betegség nehézlégzéssel indul, amelynek látszólag nincs szervi oka. Ezért közel sem olyan egyszerű a diagnózis, mint a gyakori, jól ismert tüdőbetegségek esetében.

Gyakran előfordul, hogy az allergia és az asztma egyszerre áll fent valakinél. Az allergiás asztma megértése nem könnyű, ezért fontos, hogy ne hagyjuk magunkat félrevezetni valótlan állításokkal.

Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre.

A kutatók szerint lehetővé válhat, hogy az inhalációs kortikoszteroidok ne csökkentsék a szervezetben a kortizol nevű szteroidhormon termelését, így ne okozzanak mellékvese-szuppressziót.

Kutatók enzimekkel változtatják meg a donorszerv vércsoportját, amivel megelőzhető a kilökődés.

A nátha és az allergia csupán kettő azon betegségek közül, amik megnehezítik az orron át történő levegővételt. Számos egyéb oka lehet annak, hogy tartós orrdugulással küzdünk. Lássuk, melyek ezek!

Mit jelent az, hogy jobb légzés? Milyen technikákkal sajátítható el? Miért hasznos? Ezekre a kérdésekre is választ kap cikkünkben.

A téli időszakban rendszerint megszaporodnak a tüdőbetegséggel járó esetek, fontos azonban megemlíteni, hogy a légzőszervet érintő problémák köre igen tág.

Akár komolyabb elváltozások is állhatnak a gyermekkori elhúzódó rekedtség hátterében, amelyek megfelelő kezelés nélkül idővel csak rosszabbodnak. Érdemes tehát áttekinteni a panasz lehetséges kiváltó okait.

Minden évben több millió ember halálát okozza világszerte krónikus obstruktív tüdőbetegség, avagy COPD. Habár a kiváltó tényezők között legtöbbször a dohányzásról lehet hallani, valójában nem csupán dohányosoknál alakulhat ki a betegség.

A krónikus melléküreg-gyulladások ötödénél alakulhatnak ki orrpolipok, amelyek a tévhitekkel ellentétben nem daganatos, hanem gyulladásos elváltozások, kialakulásukban genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak.

A pluszkilók cipelése az egész szervezetet megterheli: ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetén időben megkezdett kezelés nélkül a kezdetben még csak fizikai terhelés nyomán jelentkező nehézlégzés később már a kanapén ülve, olvasás vagy tévézés közben is jelentkezhet. Érdemes tehát minél hamarabb, a betegség első figyelmeztető jeleivel azonnal orvoshoz fordulni.

Gyerekkorban gyakran okoznak panaszokat az orr- és a garatmandulák: hol gyulladás, hol csupán a méretük a probléma alapja. Lássuk, milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet a problémára, illetve milyen módszerek jöhetnek szóba a kezelés során!

A makacs nátha gyakran okoz orrdugulást, amely ha krónikussá válik, orrcseppekkel nem gyógyítható, csak műtéti úton. A vizsgálatot nem érdemes halogatni, mert az állapot tovább romolhat.

Ha túl gyakran használjuk az asztma rohamoldó szereket, ideje felkeresni az orvosunkat.

Mint minden betegségnél, az asztma esetében is fontos a korai felismerés. Kezeletlenül ugyanis a panaszok súlyosabbá válhatnak.

A mellhártyagyulladás komoly betegség, súlyos tüdőgyulladás esetén alakul ki. Komolyabb betegségek előjele is lehet, így érdemes tisztában lenni a tüneteivel.

A napi elfogyasztott kalóriamennyiség követésétől kezdve a lépésszámlálón át a rendszeres folyadékfogyasztásra figyelmeztető alkalmazásokig, az okostelefonok sokoldalúan használhatók egészségünk védelmében. Sőt, segítségükkel krónikus légúti betegként is javíthatunk életminőségünkön.