Létszámuk tekintetében a vírusok a leggyakoribb organizmusok a Földön. Rendkívül egyszerű felépítésűek, csupán némi genetikai örökítőanyagból és az azt körülvevő proteinburokból állnak. Önálló életre nem is képesek, a gazdaszervezet sejtjeit használják arra, hogy szaporodjanak. A folyamat során azonban a gazdasejtet elpusztítják, és súlyos tüneteket okoznak a szervezetben. Ezeknek a rendkívül egyszerű felépítésű, mikroszkopikus lényeknek eddig közel ötezer faját azonosították: sok közülük szinte teljesen ártalmatlan az emberre, míg némelyikük halálos betegséghez is vezethet. Alább összegyűjtöttük azokat a vírusokat, amelyek leggyakrabban okoznak fertőzést!
Influenzavírus
Az influenza az egyik leggyakoribb fertőző betegség, amely késő ősztől tavaszig minden évben járványként söpör végig a világon. Alapvetően három vírus, az A, a B és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák a megbetegedéseket. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.
Rhinovírusok
Kutatások szerint átlagosan évente 3-4 alkalommal is jelentkezhetnek a megfázás jellegzetes tünetei, a betegség mögött pedig leggyakrabban a rhinovírus áll, pontosabban a száznál is több szerotípusának egyike. A "megfázás" kifejezés kissé megtévesztő tehát, hiszen nem a hideg, hanem ezek a vírusok okolhatóak a panaszokért. Az alacsony hőmérséklet csak a szaporodásuknak kedvez, és egyben a szervezet védelmét ellátó fehérvérsejtek aktivitását is csökkenti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HPV
A humán papilloma vírus (HPV) az egyik legelterjedtebb szexuális úton terjedő vírus, a világon mintegy 660 millió ember jelenleg is hordozza, az emberek 4/5-e, azaz 80 százaléka már biztosan túl van valamilyen HPV-fertőzésen. Eddig több mint 150 ismert típusát azonosították: a vírustörzs legtöbb típusa nem okoz semmilyen tünetet, bizonyos fajtái ugyanakkor súlyos betegségek kialakulását is elősegítheti.
Rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet laphám-felületein, a kezeken, a lábakon, a hangszalagon, a szájüregben és a nemi szerveken. Utóbbi tájékán úgynevezett nemi szemölcsöt, kondilómát okozhat, és hosszú távon akár "rákmegelőző" állapotot és rosszindulatú daganatot idézhet elő.
Herpes simplex vírus
A herpeszként is ismert, fájdalmas bőrelváltozást is okozó kórokozók szintén rendkívül elterjedtek a világ minden pontján, az emberek nagyjából nyolcvan százaléka hordozza őket. Az első fertőződés általában már csecsemő- vagy kisgyermekkorban megtörténik, de sokáig tünetmentes lehet. A vírusok elbújnak az idegdúcoknál, és az immunrendszer legyengülésekor az idegpályák mentén visszavándorolnak a fertőződés helyére. Emiatt van, hogy a herpesz általában ugyanazon vagy közeli bőrfelületen jelentkezik, és az is, hogy a vírushordozók közül csak minden ötödik "herpeszes", azaz szenved kellemetlen tünetektől.
Rotavírus
Ez is érdekelhet
A rotavírus -fertőzés híg, vizes hasmenést okozó betegség, amely főleg egy éves kor alattiakra veszélyes. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-as adatai szerint évente több mint 215 ezer, 5 évnél fiatalabb gyermek hal bele a súlyos kiszáradást okozó vírusfertőzésbe. Ezek jelentős része a szegényebb, fejlődő országokat érinti. A vírus felnőtteket is megfertőzhet, de rájuk nézve nem életveszélyes. Komoly problémát a rotavírus inkább csak a károsodott immunrendszerű felnőtteknél okozhat, vagy azoknál, akik nem képesek az elvesztett folyadékot pótolni. A fertőzés megelőzhető védőoltással is, ami szájon keresztül adható.
