Amikor gyorsan fordul hidegebbre az idő, akkor azzal együtt a levegő nedvességtartalma is csökken. Ez azt is jelenti, hogy a vírusok erősebbek lesznek, így az immunrendszerünket nagyobb eséllyel fenyegeti támadás. Bár nem kizárólag a hideg az, amitől betegek leszünk, viszont az alacsonyabb hőmérséklet több módon is megnöveli annak az esélyét, hogy megfertőződjünk.
Kedvez a vírusoknak a hideg
Kutatások szerint a vírusok könnyebben szaporodnak, illetve nagyobb eséllyel maradnak életben akkor, ha hidegebb van. Így pedig több embert képesek megfertőzni. A zimankósabb idő ráadásul az immunválaszt is befolyásolhatja, ami szintén növeli a megbetegedés esélyét. Tudományos bizonyíték van rá, hogy a rhinovírusok - amelyek a legtöbb megfázást okozzák - száraz, hideg levegőben érzik magukat a legjobban.
Amikor egy vírus először érintkezik a testtel - különösen az orral vagy a torokkal -, szaporodni kezd, hogy fertőzést okozzon. Amikor pedig a testhőmérsékletünk leesik - mint például hideg időben -, akkor a vírusoknak még könnyebb dolguk van a szaporodás tekintetében. Emellett a hideg az influenzavírust egy védőréteggel is ellátja, tehát tulajdonképpen erősebbé válik a kórokozó. Meleg, nedves időben azonban elveszíti a vírus ezt a réteget, így kisebb eséllyel terjed át egyik emberről a másikra.
Csökken a védekezőképesség
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szárazabb levegő szervezetünk védekezőképességét is csökkenti a vírusokkal szemben. Egy teória szerint az extrém hideg hatására összehúzódnak az erek, ami szintén hatással van az immunválaszra, emellett a fehérvérsejtek számára is megnehezíti, hogy támadni kezdjék a vírusokat. A hideg, sötét napok sem segítenek ezen. Mivel az őszi-téli időszakban kevesebb napfény ér minket, a szervezet D-vitamin-szintje is csökken. Pedig ez a vitamin nagyon fontos ahhoz, hogy az immunrendszerünk megfelelően működjön.
A nátha, a megfázás és az influenza meglehetősen fertőző : már egyetlen tüsszentés vagy köhögés során számos kórokozó kerül a levegőbe. A rhinovírusok, illetve egyéb, megfázást okozó vírusok pedig akár hét napon át is életben maradhatnak a beltéri felületeken, például a kilincseken, a kapcsolókon és a pultokon. Tehát azzal, hogy többet vagyunk a négy fal között, zárt helyiségekben, a vírusok emberről emberre terjedését is megkönnyítjük.
Fotó: healthline.com
