Szakértő: dr. Perényi Gizella főorvos (Országos Sportegészségügyi Intézet Mozgásszervi Rehabilitációs Szakrendelés)
A nemzetközi egészségstatisztikai adatok szerint az iparilag fejlett országokban - elsősorban a mozgásszegény, stresszes életmód következtében a felnőtt lakosságnak csaknem 90 százaléka szenved életének egy periódusában nyak-, hát- vagy derékfájástól.
E fájdalmak gyakran minden előzmény nélkül (egy rossz mozdulattól, erős fizikai megterhelésre, valamely stresszes időszakban) törnek rá a magukat egyébként egészségesnek tudókra, ám nem ritka, hogy fokozatosan jelentkeznek, tartóssá vagy egyre gyakrabban visszatérővé válnak, megkeserítve ezzel a betegek életét, rontva életük minőségét.
A visszatérő, illetve krónikus nyak-, hát- és derékfájdalmat leggyakrabban a gerinc degeneratív betegségei (melyeknek kiváltó oka lehet valamilyen sérülés vagy akár maga az öregedés is), valamint a gerinc statikai rendellenességei okozzák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gerincpanaszok leggyakrabban az izmok, a szalagok, a csigolya közti kisízületek, a csontok túlterheléséből, a csigolya közti porckorong kopásából, sérüléseiből, a csigolyák és az ezeket összekötő szalagok gyulladásából, a csigolyák betegségeiből (daganat, csontritkulás stb.) erednek.
Tünetek, panaszok
A gerincoszlop csigolyáit elválasztó porckorongoknak igen fontos szerepük van a gerinc egészséges működésében, tehermentesítésében. A porckorongok mindegyike egy erősebb külső, és egy puhább belső részből áll. A puha rész biztosítja a gerinc rugalmasságát, terhelhetőségét. Ha a porckorongok degenerálódnak, a puhább belső rész "előreboltosulhat", kitüremkedhet, vagy áttörhet a kemény külső rétegen. A porckorongnak ez a kiszakadt része nyomhatja, ingerelheti, sőt meg is sértheti az ideggyököket. A beteg ilyenkor attól függően érez a különféle testtájain (nyak, hát, derék, végtagok) fájdalmat, illetve izomgyengeséget, zsibbadást, esetleg attól függően válik érzéketlenné valamely végtagja, hogy hol történt a porckorongszakadás. Míg az izomgyengeség, zsibbadás, érzékvesztés elsősorban a végtagok valamelyikét érinti, addig a fájdalom nem csak a nyak-, hát- vagy deréktájon jelenik meg, hanem az ülőideg mentén is kisugárzik.
Az ilyen porckorongsérv - vagy ahogy a köznyelvben jobban ismert: gerincsérv - akadályozhatja a hólyag- és bélműködést is, ezért sürgős orvosi beavatkozásra lehet szükség.
Ha a derékfájás tünetei súlyosbodnak (pl. a fájdalom lesugárzik az alsó végtagba, zsibbadás, érzékelési zavar, reflexeltérés jelentkezik, vagy izomműködési zavarok lépnek fel), felmerülhet a porckorongsérülés, azaz a porckorongsérv gyanúja.
Ugyancsak sérvre gyanakodhat az, akinek heves nyakfájdalma van, mely a kar felé sugárzik, a nyaki gerinc mozgása jelentősen korlátozottá válik. A fájdalom és a gyulladás erős hatású fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel mérsékelhető. Amennyiben borogatás, gyógyszeres kezelés, pihenés a nyaki csigolyák tehermentesítése (szivacs nyakmerevítő gallér viselése) nyomán sem szűnik a fájdalom, vagy izomgyengeség alakul ki a végtagokban, idegsebészeti vizsgálatra van szükség, amelynek eredményétől függően dönt a kezelőorvos a porckorongsérv eltávolítása mellett.
Terápiás lehetőségek
Azt, hogy milyen terápiára van valójában szükség, a diagnózis függvényében dönti el a szakorvos. Ennek felállításában igen fontos szerepük van a tüneteknek és a kórelőzmények (a fájdalom kezdete, kialakulásának körülményei, helye, erőssége, provokálhatósága, kisugárzása) tisztázásának, illetve annak, hogy a beteg beszámol-e zsibbadásról, érzékelési zavarról, izomgyengeségről, vagy arról, hogy köhögés, tüsszentés hatására fokozódik-e a fájdalom, illetve gátolt-e a vizelet- vagy székletürítése.
A pszichés tényezők (hangulati és alvászavar, szorongás, kimerültség, családi vagy munkahelyi konfliktus) is hajlamosítanak e betegség kialakulására, ezért az előzmények "tisztázásakor" a szakorvos általában ezek meglétére is rákérdez.
Mindezen ismeretek birtokában kerülhet sor a fizikális, azaz a tapintásos (a reflexeket, az izomerőt, a nyomásérzékenységet, az érzőműködést feltáró), majd a műszeres/képalkotó CT- (komputertomográfia), MRI- (mágneses rezonancia) vizsgálatokra, illetve a gerincfestésre (mielográfia). (A közhiedelemmel ellentétben a gerincsérvet a hagyományos röntgenvizsgálattal nem lehet kimutatni, mert az csak a csigolyaközi rések beszűkülését mutatja.)
A gerincsérv enyhébb esetekben visszahúzódhat, és a panaszok ekkor megszűnnek. A szakorvosok ezért sem javasolják a betegek többségének a műtétet. Az orvos által irányított, türelmes, komplex kezelés ugyanis - legtöbbször - kockázatmentes és eredményes. Az otthoni pihenés, néhány napos ágynyugalom, különféle fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők, helyi izomlazítók hatására a porckorongsérves betegek nagy hányada sebészeti beavatkozás nélkül is meggyógyul. Hatásos lehet a kemény alapú fekhelyen való fekvés, szükség esetén párnák segítségével történő kitámasztás is. A betegnek csak addig kell ágyhoz kötöttnek lennie, amíg a fájdalom ellehetetleníti, vagy korlátozza a mozgását. A heves fájdalom elmúltával gyorsíthatja a gyógyulást a gyógytorna, amelynek gyógytornász által megtanított, begyakorolt, egyénre szabott gyakorlatait ki-ki maga is elvégezheti naponta.
Súlyos esetekben azonban a fenti gyógymódok elégtelennek bizonyulhatnak... Ilyenkor, vagyis izomgyengeségben, érzékkiesésben, súlyos mozgáskorlátozottságban, erős fájdalmakban, vizelési és székelési zavarokban megnyilvánuló porckorongsérv megléténél azonnali műtétre is sor kerülhet. A műtétkor eltávolítják a sérült porckorongot.
Ma már egyre elterjedtebb az a mikrosebészeti eljárás, amelynek során csak apró sebet ejtenek a sebészek, amely kis bemetszésen keresztül eltávolítják a sérült porckorongot.
Ha ez a nyaki gerinccsigolyák között van, akkor a műtét helyett a gerincoszlop nyújtását és támasztó gallér viselését javasolják a szakorvosok. Ezzel az eljárással növelik a csigolyák közti rést, és csökkentik a rájuk nehezedő nyomást. Amennyiben a nyújtás nem járt sikerrel (a fájdalom továbbra is erős, esetleg a súlyos idegkárosodás jelei mutatkoznak), műtétre lehet szükség.
A későbbi panaszok kivédhetők, a betegség kiújulása megelőzhető, mégpedig megfelelően megtanult, rendszeres gyógytornával, gyógymasszázzsal, gerinckímélő életmóddal - s ha az indokolt -, a túlsúlyos beteg testsúlyának csökkentésével.
Gerincóvó tanácsok
- A magas sarkú cipő viselése megterheli a gerincoszlopunkat, ezért ne viseljük egész nap.
- Amikor csak lehet, járjunk mezítláb.
- Ne sokáig álljunk egy helyben, mert az állás megterheli a láb és a medence izomzatát.
- Ne üljünk órákig egy helyben. Aki ülő munkát végez, óránként álljon fel, sétáljon, nyújtózzon.
- A reggeli felkelés után fokozatosan járassuk be az ízületeinket.
- Cipekedéskor egyenlő arányban osszuk el a súlyt, hogy mindkét kezünkbe egyforma teher jusson.
Ügyeljünk a rendszeres mozgásra és a testsúlyunkra.
Ez is érdekelhet
XIII.évf./10.sz.
