Nem mindegy, hogy ezeket mikor vesszük be!
A felső légúti megbetegedések gyakori kísérője a köhögés , amit azért aktivizál a szervezetünk, mert valamilyen anyagot érzékel a légutakban. Ez lehet valamilyen idegen, kívülről beérkező anyag (félrenyelt étel vagy ital), illetve a hörgő által termelt váladék. Két fő változata van: a száraz, illetve a hurutos köhögés. Előbbi esetén sem idegen anyagot, sem pedig váladékot nem köhög fel az illető, míg az utóbbinál a köhögés során váladék áramlik fel az alsó légutakból. A helyes gyógymód meghatározásához fontos ismerni a köhögés típusát és a kiváltó betegséget.
A hurutos köhögés csillapítása
A hurutos köhögés a légúti nyálkahártya gyulladásának következménye, amely az egyszerű náthától az allergián át a tüdőgyulladásig számos betegségre visszavezethető. A váladéktermelés a szervezet védekező reakciója, ezt a nyáknak is hívott anyagot a nyálkahártya azért termeli, hogy megszabaduljon a kórokozóktól. A légúti fertőzésekkel - megfázással, influenzával , hörgő- vagy tüdőgyulladással - felgyülemlett váladék kiürülését, azaz a köhögés felszakítását segíteni kell , mert így felgyorsítható a légutak megtisztításának folyamata.
Ezeket különféle váladékoldó készítményekkel segíthetjük elő, melyeket addig célszerű alkalmazni, ameddig sűrű a köpet, vagy ameddig nehezen szakad fel a váladék. Éjszakára viszont a köhögés csillapítása lehet a célunk, hogy az alvásunk pihentető, nyugodt legyen, és ne zavarjanak fel az állandó köhögési rohamok. Fontos azonban, hogy ezt a két készítményt ne szedjük egyszerre, ugyanis egymás hatását gátolják. Ha nappal hurutoldót szedünk, akkor az utolsó adagot késő délután vegyük be, majd este a köhögéscsillapítót, hogy a köhögés a beteg alvását lehetőleg ne zavarja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A köhögéscsillapítót csak addig alkalmazzuk , amíg a köhögésünk nem lesz teljesen hurutos, innentől csak a váladékoldó szert alkalmazzuk tovább. A megfelelő nyákoldáshoz azonban elengedhetetlen a bőséges folyadékbevitel, illetve ügyeljünk a levegő páratartalmára is, a lakás száraz levegője ugyanis a nyálkahártyát is kiszáríthatja. Betegség esetén fontos még a gyakori szellőztetés, és ha a tünetek hetek múlva sem enyhülnek, keressük fel orvosunkat!
Ez is érdekelhet
