Amikor antibiotikumot ír fel az orvos a betegnek, mindig felhívja a figyelmét, hogy szedje be a kúrához javallott teljes mennyiséget, máskülönben a gyógyszereknek ellenálló, úgynevezett antibiotikumrezisztens baktériumtörzsek alakulhatnak ki. Újabb kutatások viszont azt állítják, ennek a véltnél kisebb a kockázata, ráadásul a hetek helyett csak napokig szedett antiobiotikum kevésbé terheli meg a szervezetet - olvasható a Scientific American (SA) tudományos folyóirat cikkében .
Négy betegségnél biztosan elég a rövidebb kezelés
Első körben négy betegség kezelése esetében igazolta az amerikai belgyógyászok országos szervezete (American College of Physicians, ACP), hogy van létjogosultsága a rövidebb ideig tartó antibiotikumkúrának. Ezek közé tartozik a kórházi kezelést nem igénylő tüdőgyulladás, a komplikációmentes húgyúti fertőzés, a cellulitisz nevű bőrgyulladás (amennyiben nem gennyes), valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegek ( COPD ) akut bronchitisze. A szakemberek szerint e gyakori fertőzések kezeléséhez nem ritkán szükségtelenül sok gyógyszert használnak.
Tévhitek befolyásolják a receptírást
Az SA szerint az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy vajon meghallja-e az orvostársadalom az új idők szavát, és változtat-e a gyakorlaton. Mint írják, éppen azért volna szükség az antibiotikumok felírásának valamilyen szintű korlátozására, mert világszerte növekszik az aggodalom a gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek megjelenése miatt, amelyek éppen az antibiotikumok túlzásba vitt szedése következtében fejlődtek ki. A veszélyes kórokozók közé tartozik a rettegett "húsevő" baktérium, az MRSA (methicillinrezisztens Staphylococcus aureus), továbbá a gyógyszereknek ellenálló mikrobatörzsek, amelyek húgyúti fertőzéseket, tuberkulózist vagy maláriát okoznak.
Az orvosokat az a tévhit vezette az egyre hosszabb időtartamú antibiotikumkúrák felírására, hogy azzal megelőzhetik a rezisztens kórokozók miatti visszaeséseket - idéz a lap egy amerikai infektológust. Azonban eddig már 70 kísérlet bizonyította 14 fertőző betegség esetén, hogy a rövidebb ideig tartó kezelés is éppen olyan hatékony, igaz, esetenként a rövid kezeléshez másfajta antibiotikumot használtak, mint a hosszúhoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Betegség és életkor szerint érdemes mérlegelni
Elavult szemlélet a római Nagy Konstantin császár által 321-ben bevezetett hétnapos időciklus alapján előírni az egy- vagy kéthetes antibiotikumkúrát. Ennek a biológiában nincs alapja - olvasható a cikkben. Különösen a közösségekben terjedő tüdőgyulladást lehetne jól gyógyítani kevesebb antibiotikummal, amelynél 12 kutatás is igazolta, hogy a szokásos 5-14 napos kúra helyett 3-5 napos is elég - nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek esetében is.
Emellett még legalább 25 kutatás tapasztalt hasonlóan jó eredményt az arcüregi gyulladást és a krónikus bronchitisz akut fellángolását vizsgálva. A rövidebb kúra egyéb előnyei közé sorolták, hogy kevésbé káros a bélflóránk jótékony baktériumaira. Ezen felül a rövidebb kúrát nagyobb valószínűséggel tartja be a páciens, hiszen könnyebb valamire csak öt napig odafigyelni, mint tíz napig. Fontos megjegyezni továbbá, hogy ezeket a problémákat vírusok is okozhatják, amikre nem is hatnak az antibiotikumok.
Ez is érdekelhet
Egy közelmúltban végzett kutatás ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos esetekben valóban indokolt a hosszú antibiotikumkúra. Az ízületi implantátumok körül kialakuló gyulladások megszüntetéséhez például a hatheteshez képest jóval hatékonyabb a 12 hetes kúra. Az is igaz továbbá, hogy az antibiotikumokat különösen a gyermekkori fülgyulladásra szokták túlzott mennyiségben felírni, a kétévesnél fiatalabb gyerekeknél viszont tényleg hosszabb kezelésre van szükség a teljes gyógyuláshoz.
