A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium annak köszönheti rossz hírét, hogy képes ellenállást tanúsítani a baktériumok elleni védekezés legfontosabb eszközének számító antibiotikumok egyes típusaival szemben. Habár a legtöbbször kórházi fertőzések kapcsán említik ezeket a mikroorganizmusokat, valójában bárhol és bármikor kiválthatnak megbetegedést. A fertőzés leggyakrabban bőrproblémákkal jár együtt, de tüdőgyulladás és egyéb panaszok is kialakulhatnak miatta. Sőt megfelelő kezelés hiányában akár súlyos, életveszélyes vérmérgezés, azaz szepszis is felléphet a megtámadott szervezetben.
Kutatások szerint százból két ember szervezete hordoz MRSA-t, ráadásul a patogén nem csupán emberről emberre, hanem - ritkábban - állatról is oda-vissza átterjedhet. A fertőzött sebek érintése mellett akár a közös törölköző- vagy borotvahasználat révén is el lehet kapni az infekciót, és általában véve mindenki nagyobb kockázatnak van kitéve, aki sokat tartózkodik zsúfolt helyeken, ahol a közvetlen bőrkontaktus esélye is magasabb, beleértve például az egészségügyi és oktatási intézményeket, a hajléktalanszállókat vagy éppen az edzőtermeket.
A fertőzés általában pókcsípésszerű bőrtüneteket okoz, amelyek aztán néhány nap elteltével sem mutatnak javulást, sőt akár tályog is képződhet a gyulladt duzzanatok helyén. Gyanús tünetek fellépése esetén a lehető legrövidebb időn belül orvoshoz kell fordulni, különösen, ha láz is társul a panaszokhoz.
Az otthoni megelőzés lépései
Dacára az egyes antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának, az MRSA ellen is léteznek hatékonyan alkalmazható szerek. Ezzel együtt a problémát jobb megelőzni, mint kezelni, a prevenció terén pedig az alapvető higiéniai szabályok betartása a legfontosabb feladat. A gyakori kézmosás és a rendszeres tisztálkodás egyaránt elengedhetetlen, kerülni kell viszont az olyan eszközök és tárgyak közös használatát, amelyek közvetlenül kapcsolatba kerülnek a bőrünkkel, mint például a ruhák, az ágyneműk, a törölközők és a borotvák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Külön figyelmet igényel a sebkezelés, így minden vágást és horzsolást azonnal ki kell tisztítani, hiszen ezek kaput nyitnak a kórokozók előtt a szervezet felé. A fertőtlenítéshez kaphatóak célzott készítmények, valamint a megtisztított sebeken a gyógyulási folyamatok lezajlásáig rendszeresen cserélni kell a tiszta, száraz kötést is.
Mit tehetnek a kórházak?
Összefoglaló néven nozokomiális fertőzéseknek nevezzük mindazokat a fertőzéseket, amelyek kórházi vagy egészségügyi intézményben tartózkodás alatt vagy a távozás után jelentkeznek korábban nem fertőzött betegeknél. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2016-ban több mint 4500 beteget ápoltak Magyarországon multirezisztens kórokozók okozta nozokomiális fertőzéssel, ezek között pedig 1047 páciensnél MRSA-fertőzés állt a panaszok háttérben. Az érintett betegeket átlagosan 52,5 napig kellett kezelni.
Az országos tisztifőorvosi jelentés szerint a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések kialakulásában elsősorban az antibiotikumok alkalmazása játszik szerepet, pontosabban az ilyen típusú szerek túlzott és helytelen használata. Éppen ezért a megelőzés érdekében fontos lenne egyrészt a felelős felírási magatartás az orvosok részéről, másrészt az indokolatlanul, például vírusos megbetegedésekre szedett kúrák elhagyása a lakosság oldaláról.
Ugyancsak a prevenció szerves részét képezi a helyes kézmosási gyakorlat betartása, ami nemcsak az orvosokra, ápolókra és egyéb egészségügyi alkalmazottakra vonatkozik, hanem a betegekre és a látogatókra is. Alkoholtartalmú kéz-fertőtlenítőszerek segítségével a fertőzések jelentős része elkerülhető lenne, beleértve az MRSA terjedését is. Emellett szintén kiemelt fontosságú feladat az egészségügyi szolgáltatók számára a megfelelő bőr-, eszköz- és felületfertőtlenítés szigorú betartása, a sterilanyag-ellátás biztosítása, valamint a kommunális és a veszélyes hulladék szabályokhoz illeszkedő kezelése.
