Aktuális és sokakat foglalkoztató kérdés - és vélhetően a jövőben is az marad -, hogy mely életkorban a legideálisabb gyermeket vállalni. Az ideális azonban egyéni beállítottságtól, genetikai adottságoktól, egészségügyi állapottól és még egy sor más tényezőtől, például élethelyzettől függően mindenki számára mást jelenthet. Ez ráadásul gyakran nem esik egybe azzal, amire adott életkorban éppen lehetőség nyílik. Egyesek számára minden körülmény adott, hogy fiatalon váljanak szülővé, míg mások erre csak később, a harmincas éveik végén, a negyvenes éveik elején, esetleg még később vállalkoznak.
A korai gyermekvállalás előnyei testközelből
Fauszt Ildikó a fiatal édesanyák közé tartozik. "Nem agyaltunk sokat a férjemmel, spontán döntés volt, hogy belevágunk a gyermekvállalásba. Az elejétől kezdve lazán, könnyedén kezeltem a helyzetet, nem görcsöltem rá, hagytam, hogy maguktól történjenek a dolgok. A rugalmasság, a spontaneitás máig megmaradt. Talán ez a legnagyobb előnye annak, hogy fiatalon szültem " - mesélte a HáziPatikának Ildikó, aki egy 16 és egy 14 éves fiú édesanyja. Első gyermekének 24 évesen adott életet, de mint mondta, ő ezt egyáltalán nem érezte korainak. Viszont a hasonló korú barátnői közül akkoriban még senkinek nem volt gyereke, mindenki csodálkozott, és "nagy kuriózumnak számított", amikor bejelentette, hogy terhes.
"Nem bántam meg, hogy korán lettem anya. Nem is tudom másképp elképzelni az életemet, nekem így természetes. Nagyon szerettem volna megosztani az életemet a gyerekekkel, felelősséget vállalni értük" - fogalmazott Ildikó, aki élvezi, hogy fiai partnerként tekintenek rá. Ahogy azt is, hogy életkorban közel állnak hozzá, ezért jobban meg tudja érteni, mi jár a fejükben. "Fantasztikus, hogy 41 éves vagyok, és mindenbe be tudom őket vonni. Együtt végezzük a házimunkát, közösen hozzuk meg a döntéseket, hogy érezzék: az ő véleményük is számít"- tette hozzá. Mivel fiatalon szült, most élvezi, hogy sokkal szabadabb, mint a hasonló korú kisgyermekes barátai, ismerősei. Annak, hogy a férjével - aki öt évvel idősebb nála - korán váltak szülővé, elmondása szerint egyéb előnye is van. Amellett, hogy fizikailag is jól bírták a tempót két kisgyerek mellett, a nevelésükkel járó kihívásoknak és próbatételeknek köszönhetően együtt váltak felnőtté, és ez a kapcsolatukat is megerősítette. "Fiatal korban az emberek még nincsenek "becsontosodva", kevesebb megrögzött szokásuk van, amiről nem tudnak lemondani. Ez is szerencsés" - tette hozzá Ildikó.
A nehézségekről is szót kell ejteni
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A korai gyerekvállalásnak azonban a szülőként megélt pozitívumai mellett hátulütői is akadnak. Ildikó ezekről is őszintén beszélt. "Sok hibát követtem el, éppen azért, mert korán vágtunk bele. Persze, ez később sincs feltétlenül másképp, mindegy, hogy mikor lesz az embernek gyereke, hibázhat." Mint mondta, utólag már látja, hogy 24 évesen sok tekintetben nem állt még készen az anyaságra. Nem számolt például azzal, hogy ez egy lelkileg sokszor nehéz és megterhelő szerep, még akkor is, ha igyekszik keveset aggodalmaskodni. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy amikor problémák és kihívások merülnek fel, rugalmasan kell idomulni ezekhez.
"Az biztos, hogy én nem tudtam karriert építeni, mint a barátnőim, akik később vállaltak gyereket. De nekem ez nem is volt igazán fontos. Azok közül a dolgok közül, amelyekről lemaradtam, van, amit most be tudok pótolni. Ilyen például az utazás. Hogy egy másik országban próbálhassam ki magam" - mesélte a hátrányokat latolgatva Ildikó, aki itthon a felnőttképzés területén dolgozott, ám családjával nemrégiben Ausztriába költözött, hogy ott kezdődjön életük újabb, közös szakasza.
A korai gyermekvállalás előnyei egészségügyi szempontból
"Ha a mai világban egy nő azelőtt szül, hogy betölti a 30. életévét, biztos, hogy korainak érzi. Orvosi szempontból viszont ez egyáltalán nem számít korainak, a legtermékenyebb időszak ugyanis 20-25 éves kor közé esik. Sokan csak 30-35 éves koruk után kezdenek a gyermekvállaláson gondolkodni. Harminc éves kor után viszont - ugyan még nem drasztikusan, de - csökkennek a termékenységi mutatók, ezzel együtt a teherbeesési valószínűség " - magyarázta a HáziPatikának Tekse István szülész-nőgyógyász. Ez annak tudható be, hogy az életkor előrehaladtával a reprodukcióra alkalmas férfi és női ivarsejtek száma csökken, minőségük pedig romlik: az ivarsejtek kromoszómaállománya egyre sérülékenyebb lesz.
"Húsz éve még népszerű elmélet volt, hogy egy férfinak 70 évesen is lehet gyereke. Lehet, persze, de azóta bebizonyosodott, hogy a 40-45 éves kor nem csak a nőknél, a férfiaknál is vízválasztó. Számos tanulmány igazolja, hogy 42-43 éves korban az ivarsejtek 95 százaléka genetikailag már nem megfelelő. Ami egyrészt jócskán lecsökkenti a teherbeesés esélyét, másrészt - ha sikerül teherbe esni - az élveszületési arányt. Várandósság esetén pedig megnő a különféle fejlődési rendellenességek, genetikai eltérések kockázata a babánál, ami olykor az élettel összeegyeztethetetlen elváltozásokat okoz" - összegezte Tekse István.
A szakember a korai gyermekvállalás előnyei közül kiemelte a megfelelő fizikai állóképességet. "A szülés - különösen, amikor az első gyermekkel valaki 8-10 órát, vagy akár ennél többet vajúdik - és az azzal járó erőkifejtés, energiaveszteség nagyon megviseli a szervezetet, felér egy kőkemény edzéssel" - érzékeltette. A fizikai terhelést és izzommunkát pedig egy fiatal szervezet alapvetően jobban viseli, mint egy középkorú emberé, még akkor is, ha utóbbi sportos életmódot folytat és az állóképessége is kiváló. A szülés utáni felépülés és regenerálódás is gyorsabb lehet a húszas éveikben járó kismamáknál, ám ezt az életkoron kívül számos egyéb tényező is befolyásolhatja az alkattól kezdve a szülés módján és időtartamán át a közben szerzett sérülések típusáig.
Orvosi és egészségügyi szempontból az is a fiatal korban történő gyermekvállalás mellett szól, hogy az anyai életkor előrehaladtával az esetlegesen kialakuló alapbetegségek - például magas vérnyomás -, vagy nőgyógyászati, endokrinológiai betegségek a magzat méhen belüli fejlődésének körülményeit is hátrányosan befolyásolhatják. Megnő a kockázata például a terhesség alatti komplikációknak, egyebek mellett a terhességi toxémiának (preeclampsiának), a magzat és az anya életét veszélyeztető HELLP-szindrómának, vagy a gesztációs diabétesznek, valamint a koraszülésnek is. A műtéti úton végződő és a tervezett császármetszések aránya is magasabb idősebb korban a már említett, meglévő egészségügyi problémák miatt. Fiatal korban általában a baba ellátása is könnyebben megy: a gyakori éjszakai ébredések fokozott stresszt jelentenek a szervezet számára, és ezt idősebb korban - alkattól függően - nehezebb lehet legyűrni, illetve kipihenni.
