Mint a mentális betegségek többsége, a depresszió is az agyban idéz elő fizikai változásokat. Ezek jelentőségéről még nem tudunk eleget, de az, hogy a tudósok tisztában vannak ezekkel az agyi változásokkal, közelebb juttathatja őket a kiváltó okokhoz. A depresszió biokémiai hátterének főszereplői a neurotranszmitterek, mint például a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin, amelyek üzenetszállító agyi vegyületek, és az a feladatuk, hogy az egyik idegsejttől eljuttassák az információt a másikig. Akkor beszélünk depresszióról, ha ezek egyensúlya megbomlik, aktivitásuk csökken.
Életmódbeli tényezők a háttérben
A depressziót szív- és érrendszeri betegségek, a stroke vagy a cukorbetegség is kiválthatja, de a megjelenéséért akár az életmódunkat is okolhatjuk. Ha soha nem megyünk ki a napra, vagy ha túl sok alkoholt fogyasztunk, az hajlamosíthat a kialakulására. Az alkohol- illetve a drogfüggőknél nehezen lehet megállapítani az ok-okozati összefüggést, azaz nem egyértelmű, hogy valaki azért lesz depressziós, mert sokat iszik, vagy azért iszik sokat, mert depressziós. Érdekes párhuzam, hogy egyes kutatások szerint már maga a depressziós periódus is hajlamosító tényezőnek tekinthető. Ilyenkor az ember sérülékenyebb, a depressziós állapot pedig a sérülékenységet fokozza, vagyis növeli egy új szakasz kialakulásának kockázatát. Ezt követheti aztán a major depresszió megjelenése. A rossz periódusok egészen mindennapos problémákkal is indulhatnak: elég a barátokkal, családtagokkal való konfliktusokra, egy szerettünk elvesztésére vagy más szomorú életeseményre, péládul egy szakításra gondolnunk.
Meglepő lehet, de pozitív események is kiválthatnak depressziós tüneteket. Ilyen lehet egy új munkahely, a házasságkötés, vagy például a diploma megszerzése is. Fontos azonban hozzátenni, hogy akár a fentiekre, akár az ellenkezőjükre - amilyen a munkahely elvesztése vagy például egy válás - ugyanúgy lehet válaszreakció a betegség kialakulása.
Hormonok játéka
A genetikai hajlam is könnyen vezethet depresszióhoz, de mindig társul hozzá valamilyen egyéb, kiváltó tényező. A hormonháztartásban végbemenő változás például éppen ilyen. Azoknál, akik premenstruációs szindrómában ( PMS ) szenvednek, könnyebben alakul ki major depresszió. A pajzsmirigyhormon-termelődés problémái is az olyan endokrin folyamatok közé tartoznak, amelyek jó eséllyel vezethetnek depresszióhoz. Szakértők a szülést is rizikófaktornak tekintik: az ilyenkor végbemenő hormonális változások ugyancsak beindíthatják a folyamatot, és kialakulhat szülés utáni depresszió.
Fontos szót ejteni a fogamzásgátló tabletták lehetséges mellékhatás-kombinációiról is. Ki ne hallott volna arról, hogy libidócsökkenést és intenzív hangulatváltozást is tapasztalhat az, aki hormonkészítményt szed, de azt talán kevesebben tudják, hogy ugyanezek a tünetek lehetnek akár a depresszió jelei. Hasonló probléma foglalkoztatja a téma szakértőit a menopauza kapcsán is, hiszen a menstruáció megszűnésével gyakoribb a depresszió, de az vitatott, hogy ez a hormonális változásoknak köszönhető-e.
Terápiás hatások
A kombinált kognitív és gyógyszeres terápiával kezelt betegeknek gyakran írnak fel olyan ismert és hatékony antidepresszánsokat , amelyek a neurotranszmitter-rendszerekre hatnak. A gyógyszerek kapcsán azonban fontos megjegyezni, hogy egyes - más problémák miatt szedett - készítmények mellékhatása is lehet a depresszió: ilyen például az akné kezelésére használt isotretinoin, illetve az ekcéma kezelésére használt kortikoszterodiok, valamint az interferon-alfa tartalmú gyógyszerek is.