Miközben Magyarország a világ szívgyógyászatának élvonalában van, mind az orvosi felkészültség mind a technológiai, tudományos feltételek tekintetében, addig a halálozási statisztia sajnos siralmas képet mutat: évente mintegy 60 ezer embert veszítünk el szív- és érrendszeri megbetegedések miatt. Ez a kórkép több áldozatot követel, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálokok együttesen. Pedig óriási fejlődésen ment keresztül a szívgyógyászat az elmúlt évtizedekben, húzóágazata lett a medicinának, a csúcstechnológia pedig ma már a mindennapi gyógyítás része. Ennek is köszönhető, hogy kevesebb mint felére csökkent az infarktus okozta halálozások száma, és öt évvel hosszabb élettartamra számíthatunk, mint a rendszerváltás idején. Ma már olyan betegek is kaphatnak életesélyt, akikről korábban lemondtak az orvosok.
Támogatói hálózatot építenének ki
Mára egyértelmű: az egyik legfőbb kihívás a betegedukációban van, vagyis annak elérésében, hogy időben menjünk orvoshoz, és a terápia során betartsuk az utasításokat. A SZÍVSN betegszervezet ezért pályázatot indít egy olyan támogatói hálózat kiépítéséhez, amelyhez valamennyi kardiológiai intézményben koordinátorok jelentkezését várják.
Idő előtti halálesetek: két kategória van
Az uniós statisztikai ügynökség a 75 évnél fiatalabb korosztályban két kategóriában vizsgálja azokat a haláleseteket, amelyeket korainak, idő előttinek lehet tekinteni, azaz elkerülhetőek lennének:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- megelőzhető halálozás: ezalatt azt értik, ami megfelelő orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárásokkal lenne elkerülhető. Ide tartozik az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres, szervezett szűrésen való részvétel, a betegségek korai felismerése, a szövődmények kialakulásának megelőzése.
- kezelhető halálozás: ez a furcsa fogalom azt jelenti, hogy a haláleset megfelelő orvosi ellátással, gyógyszerrel, gyógykezeléssel még megelőzhető lett volna.
Százezer lakosra számítva Magyarországon haltak meg legtöbben megelőzhető betegségekben, kétszer annyian, mint az EU-átlag, ami a prevenció hiányára és az egészségtelen életmódunkra utal. A másik kategóriában, a kezelhető betegségekben meghaltak arányában sem állunk jól: ebben a rangsorban Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia után Magyarország következik. Ez a mutató a hazai egészségügy hatékonyságáról is rossz bizonyítványt állít ki.
A kardiológia fejlődik, a betegegyüttműködés viszont nem
"Miközben: az elmúlt évtizedekben öt évvel nőtt hazánkban a születéskor várható élettartam, ma a korábbi 69,5 évvel szemben 75 évre számíthat, aki most születik, ez pedig nagyrészt a kardiológia fejlődésének köszönhető. Csak az elmúlt tíz évben több mint felére csökkent az infarktus miatti halálozások száma, tizenötezer helyett ma hatezer ember életét követeli évente. Ebben pedig komoly szerepe van a szívkatéteres centrumok országos kiterjesztésének, amelyek a nap 24 órájában elérhetőek, illetve a gyógyítás terén tapasztalt változásoknak" - mondja Prof. Dr. Gellér László egyetemi tanár, tanszékvezető helyettes, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.
A szakember szerint ma már 20 szívkatéteres labor működik az országban, így lényegében az ország bármely pontjáról éjjel-nappal segítséget kaphat bárki. A gyógyszeres terápiák fejlődése is hihetetlen iramban folyik, az érelmeszesedés, a szívelégtelenség területén áttörést hozó készítmények váltak hozzáférhetővé, mutatott rá Prof. Dr. Gellér László. "A képalkotó eljárásokkal már pontos képet kaphatunk az erek, a szívizom állapotáról, a szívritmuszavar , egy esetleges szívhalál hátteréről, amely nyomán esetleg a család érintettsége is kiderül. Meg tudjuk mondani, szükség van-e bypass műtétre, vagy mondjuk szívkatéterezésre. De nagy előrelépést hozott a katéteres szívbillentyű beültetés is, ami főleg magas rizikójú betegek esetében adhat megoldást a műtét kiváltására. A szívelégtelenség esetében a műszív alkalmazása is egyre nagyobb számban fordul elő, és olyan keringéstámogató eszközök is vannak, amelyek szinte teljes életet biztosítanak a betegnek egészen addig, míg transzplantálható állapotba kerülnek. De a szívátültetésekben is Európa élvonalához tartozunk, az Eurotranszplanthoz való csatlakozásunk óta, a sürgősségi esetekben - a szabályok szerint - szinte az egész kontinensen keresik a megfelelő donort. Ennek is köszönhető, hogy ma már évente több mint 50 szívátültetést végeznek a szívsebész kollégáink."
Országos hálózatot kell létrehozni
"A szakmai és technikai felkészültségünk nyugat-európai szinten van, az infarktus túlélése mégis rosszabb, mint máshol, ennek viszont leginkább sajnos az egészségtudatosság és a tájékozottsághiány az oka" - ezt már Bernáth-Lukács Zsuzsa, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Astellas-díjas diplomás ápolója, a SZÍVSN országos betegegyesület vezetője mondja. A szakember hozzátette: az infarktuson átesett betegek ma átlagosan négy órát várnak, míg orvoshoz fordulnak. Ausztriában ez csak 70 perc, pedig itt az idő nagyon sokat számít. Bernáth-Lukács Zsuzsa szerint komoly problémát jelent a gyógyszerhűség is. "A páciensek fele egy év után abbahagyja olyan létfontosságú gyógyszerek szedését, mint a sztatinok, pedig ezzel harmadára csökkenthető az újabb infarktus esélye. És az orvosoknak nincs is ideje, kapacitása arra, hogy megfelelően tájékoztassa a betegét, sem pedig arra, hogy utánajárjon minden egyes páciensének."
A szakember hangsúlyozta: éppen ezért fontos egy olyan segítő, támogató országos hálózat, ahol erre felkészített szakemberek fogják meg az érintettek kezét. "Terhet vesznek le az orvos válláról, mert egyrészt fel tudják készíteni a betegeket, utána pedig segíteni tudják az együttműködésben" - így Bernáth-Lukács Zsuzsa.
A SZÍVSN egyébként hazánk egyetlen, a szívbetegséggel élő páciensek érdekvédelmét küldetésként felvállaló betegegyesülete, amely most kétéves projektet indít az előbb vázolt problémák megoldására.
