A kutatást vezető Dr. Kazu Kikuchi elmondta , találtak a zebrahalban egy titkos "kapcsolót", amely lehetővé teszi sérült szív szívizomsejtjeinek az osztódását. Ez akkor kapcsolódik be, ha szükség van rá, és akkor kapcsolódik ki, ha a szív már teljesen regenerálódott. Az emberi szívben a károsodott és hegesedett szívizomsejt nem képes önmagát regenerálni, ezért ez a genetikai kapcsoló alapvető jelentőségű lehet. "Az emberi génkészlet körülbelül 70 százaléka megegyezik a zebrahalakéval, ezért ez a felfedezés óriási esélyt nyújt rengeteg emberi élet megmentésére, valamint új gyógyszerek kifejlesztésére" - világított rá a szakember.
"Amikor aktiváltuk ezt a genetikai kapcsolót a zebrahalakban, akkor lehetőség nyílt arra, hogy a szívizomsejtek osztódásnak induljanak a szívinfarktus után, és ennek eredményeként a károsodott szívizmok tökéletesen regenerálódtak, így helyreállt a működésük is" - magyarázta Dr. Kazu Kikuchi. A kutatás során a Klf1 nevű génben találták meg ezt az új funkciót, korábban erről a génről azt tudták meg, hogy a vörösvértestek termelődésében van fontos szerepe. A Klf1 gén az ép szívizomsejteket "éretlenebbé" változtatja, és átalakítja az anyagcserefolyamataikat. Így válik lehetővé, hogy osztódjanak, és új sejteket hozzanak létre. "Ha a Klf1 nem működik, akkor a zebrahalak szíve nem képes az öngyógyításra egy olyan sérülés után, mint például a szívinfarktus , ezzel egyértelművé vált, hogy ennek a génnek központi szerepe van a gyógyulási folyamatban" - tette hozzá a kutatásvezető.
A kutatócsoport azt is észrevette, hogy a Klf1-nek nincs szerepe a szív korai fejlődésében, a regeneráló funkciója kizárólag csak sérülés esetén működik. Ez alapján egyértelmű, hogy a sérülés utáni regenerálódás folyamata nem egyforma a szív kifejlődésének a folyamatával.
"A kutatócsoport képes volt arra, hogy megtalálja ezt az alapvetően fontos fehérjét, amelyet az emberekben a KLF1 gén kódol. Ez olyan események után lép életbe, mint például egy szívinfarktus, és képessé teszi a sejteket arra, hogy regenerálódjanak a sérült szívizomsejtek. Ez egy elképesztően fontos felfedezés" - jelentette ki Bob Graham professzor, a kutatóintézet Molekuláris Kardiológiai és Biofizikai Osztályának a vezetője. "Ez a gén képes úgy működni, mint egy kapcsoló az emberi szívben. Reméljük, hogy a további kutatások megmutatják, miként kapcsoljuk be az emberi szív önregeneráló funkcióját" - tette hozzá.
Graham professzor reméli, hogy a Garvan Orvostudományi Kutatóintézettel együttműködve képesek lesznek hasznosítani ezt az úttörő kutatást, hogy segíthessenek a szívinfarktuson és más betegségeken átesett betegeken.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
