A szív- és érrendszer kezdődő betegségei gyakran teljesen tünetmentesek vagy a tünetek olyan jelentéktelennek tűnnek, esetleg betudhatóak az öregedésnek, hogy sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni őket. Pedig amikor az orvos felveszi az anamnézist, tehát kikérdezi a beteget és rákérdez ezekre a problémákra, gyakran kiderül, hogy bizony ezek már jó ideje fennállnak.
Úgy tűnik, egyszerűen nem gondolunk rá, hogy összefüggésben állhatnak komoly betegségekkel.
Vannak olyan állapotok (ilyen például a szívbetegség kockázatát növelő 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás ), amelyek semmilyen tünetet nem okoznak. De nézzük azokat, amelyek időben figyelmeztethetnek minket, hogy orvoshoz kell fordulni.
- Fájdalom vagy nyomás a mellkasban, ami anginát is jelezhet,
- fájdalom vagy diszkomfortérzés a karban, a bal vállban, az állkapocsban és a hátban,
- kapkodó légzés (hiperventilálás), légszomj,
- émelygés és kimerülés,
- szédülés vagy zavartság,
- hideg verejtékezés.
Bár ezek a leggyakoribb tünetek, a szív- és érrendszeri betegségek a szervezetben bárhol okozhatnak elváltozásokat. Szintén mondjuk meg (ne szégyelljük!), ha merevedési zavar jelentkezik: ez ugyanis artériás betegségekre utal.
A hangos horkolás is tünet: ha ez alvási apnoéval társul (alvás közben időről időre abbamarad a légzés), akkor az áttételesen szívelégtelenséghez is vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vérző, sebes vagy duzzadt jelzi a parodontitist (a fogínyt érintő fájdalmas fertőzést). Ennek elhanyagolása bakteriális szívbelhártyagyulladást okozhat! Másrészt a szervezetben kialakuló krónikus gyulladások hozzájárulhatnak az atherosclerosis (érelmeszesedés) súlyosbodásához is.
A lábfejünk és lábunk megdagadása sem csupán eszétikai probléma! Pangásos szívelégtelenséget is jelezhet ez a tünet.
Életmódtanácsok
- Figyeljünk a testsúlyunkra: ha a testsúlyunk 5-10 százalékét elveszítjük, már csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát.
- Végezzünk rendszeresen testedzést: végezzünk hetente legalább 150 perc könnyű vagy intenzív testmozgást.
- Tartsunk szívbarát étrendet: együnk olyan ételeket, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat és omega-3-at tartalmaznak, mint például a hal, emellett a zöldségek és a gyümölcsök is támogatják a szívet és hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatcsökkentéséhez. A finomított élelmiszerek, a só, a telített zsír és a hozzáadott cukor fogyasztásának a csökkentése is hasonlóan jó hatású.
- Hagyjuk abba a dohányzást: a dohányzás minden szívbetegség legkomolyabb kockázati tényezője. Bár a leszokás nehéz, ha lépéseket teszünk felé, az radikálisan csökkenti a szívre gyakorolt káros hatásait.
Kezelés
A beteg számára legjobb kezelési mód mindig a szív- és érrendszeri betegség aktuális típusától függ.
A következő lehetőségek vannak:
- gyógyszeres kezelés, például az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin (LDL) szintjének csökkentésére, a véráram erősítésére vagy a szívritmus szabályozására,
- műtéti beavatkozás, például a szívkoszorúér-bypass graft, a szívbillentyű működését javító műtét vagy műszívbillentyű beültetése,
- kardiológiai rehabilitáció, például testmozgás előírása és életmódtanácsok.
A kezelés célja:
- a tünetek enyhítése,
- az állapot vagy a betegség megismétlődése vagy romlása kockázatának a csökkentése,
- a szövődmények kialakulásának megelőzése, a kórházi kezelés elkerülése, a szívelégtelenség, a stroke, a szívroham vagy a halál beállásának megakadályozása.
Ez is érdekelhet
Az állapot függvényében általában törekednek a szívritmus szabályozására, az elzáródás megszüntetésére és az artériák ellazítására, hogy javuljon a véráramlás intenzitása.
Legjobban: