Magyarországon a 2000-es évek elején még a lakosság jelentős része olyan vezetékes ivóvizet fogyasztott, amelyben a geológiai eredetű arzén koncentrációja meghaladta a 10 mikrogramm/liter határértéket. Számos vizsgálat igazolta azonban, hogy az ilyen ivóvizet fogyasztók körében jelentősen nő a bőr-, a tüdő- és a húgyhólyagrákos esetek száma, emelkedik továbbá az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata is – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) oldalán.
A fenti ok miatt indították el 2007-ben az országos ivóvízminőség-javító programot. Ennek keretében a hazai vízművek olyan technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, amelyekkel elérték, hogy 10 mikrogramm/liter alá csökkenjen az arzénkoncentráció a vezetékes ivóvízben. A kivitelezés 2012 után jelentősen felgyorsult, és 2017-ig a határértéket meghaladó arzénkoncentrációjú ivóvizet fogyasztók száma a több mint másfél millióról mintegy 44 ezerre csökkent. Arról azonban, hogy a fejlesztéseknek végül milyen egészségi hatásai voltak, egészen eddig nem készült felmérés. Ezért a Debreceni Egyetem (DE) szakemberei úgy döntöttek, megvizsgálják, hogy a legfeljebb 10 mikrogramm/liter arzéntartalmú ivóvíz biztosítása milyen mértékben javíthatja a magyar lakosság egészségi állapotát.
Minél kevesebb az arzén, annál jobb
„A kutatáshoz a Nemzeti Népegészségügyi Központ ivóvízminőségre vonatkozó adatait használtuk fel. Korábban publikált módszerekkel és azok továbbfejlesztésével modelleztük a program hatását. Populációs alapú kvantitatív kockázatbecslés segítségével kimutattuk, hogy a 2014 és 2017 közötti időszakban lényegesen csökkent hazánkban az ivóvízben elforduló arzén fogyasztásával összefüggő betegségkockázat” – ismertette Pál László, a DE Általános Orvostudományi Kar(ÁOK) Népegészség- és Járványtani Intézete adjunktusa.
Vizsgálatuk szerint évente 14 fővel csökkenhet a bőr-, 11-108 fővel a tüdő-, 11-103 fővel pedig a húgyhólyagdaganatos megbetegedések száma, és 89 lehet az évente megelőzött iszkémiás szívbetegség miatti halálesetek száma. A Debreceni Egyetem szakemberei azt is kimutatták, hogy az elkerült egészségkárosodásokból származó gazdasági haszon évente várhatóan 445-947 millió euró.
Fókuszban az egészségnyereség
Nagyon fontos lenne, hogy a most publikált vizsgálathoz hasonlóan az emberek egészségét potenciálisan javító, de nem közvetlenül az egészségügyi szolgáltatásokat fejlesztő programok tervezésénél és értékelésénél minden esetben bemutassák, hogy a fejlesztés mekkora egészségnyereséget eredményez – vélekedett Sándor János, a Népegészség- és Járványtani Intézet igazgatója.
„Intézetünk és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködése azt próbálta demonstrálni, hogy ez a megközelítés működik, és hasznos lenne Magyarországon is. A gond az, hogy erre csak egyes projektek szintjén vannak ma kapacitások hazánkban. Mi azt szeretnénk, ha vizsgálatunk mintaként szolgálna, és a jövőben olyan kapacitásfejlesztések indulnának, amelyek révén el lehetne érni, hogy csak tudományosan megalapozott programok indulhassanak. Ennek köszönhetően a pénzt és az energiát valóban arra fordíthatnánk, aminek haszna lenne az emberek egészségének javításában” – fejtette ki a professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
