Az öregedés elkerülhetetlen folyamat, amivel előbb-utóbb mindenki kénytelen szembesülni. Negyvenéves kor felett jellemzően ritkulni kezd a testszőrzet, a bőr láthatóan veszít rugalmasságából és feszességéből, az arc kontúrja pedig a bőr állagának és állapotának változásával, valamint a szövetek megereszkedésével átalakul. Az idős kor beköszöntével testmagasságunk csökken, látásunk és hallásunk romlani kezd, az ereink meszesednek, csökken az izomtömegünk és a csontritkulással is számolnunk kell. Szervezetünk energiaigénye csökken, lassulnak az anyagcsere-folyamatok, melynek hatására - akár már egész korán, 40 éves kor körül - látványos súlyfelesleget halmozhatunk fel.
Emésztőrendszerünk is megérzi az idő múlását
Az elfogyasztott ételek emésztésének oroszlánrészét az emésztőenzimek végzik. A folyamat gyakorlatilag abban a pillanatban elkezdődik, ahogy a falat bekerül a szánkba és fogaink apró darabokra őrlik azt. A nyálban található szénhidrátbontó enzimek (nyálamilázok) ugyanis azonnal működésbe lépnek. A felaprított, nyállal keveredő tápanyag a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, ahol a gyomorsavban található fehérjebontó enzim, a pepszin kezd dolgozni. Az ily módon "előemésztett" táplálék a vékonybélbe kerül, ahol az epe és a hasnyálmirigy váladéka - ebből naponta körülbelül 1,5 liter termelődik - elvégzi a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok lebontását. Előbbiekért a proteáz nevű enzim felel, utóbbiakért pedig az amiláz. A zsírok lebontását a lipáz enzim végzi. A szervezet számára hasznosítható tápanyagok a vékonybélből a bélbolyhokon keresztül szívódnak fel, a hasznosítatlan salakanyagok pedig a vastagbélbe kerülnek.
Életkorunk előrehaladtával - általánosságban 65 év felett - az emésztés, ezzel együtt a tápanyagok felszívódása gyakran már nem zavartalan. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy csökken az emésztést segítő váladékok, vagyis a gyomorsav és a hasnyál mennyisége. Ami azzal jár, hogy kevesebb emésztőenzim termelődik. Megfelelő mennyiségű emésztőenzim hiányában pedig számos kellemetlen tünet jelentkezhet. Mivel nehezebben szívódik fel és hasznosul a szervezetbe bevitt tápanyag, teltségérzet, puffadás vagy fokozott gázképződés alakulhat ki, emellett megváltozhat a székletürítés minősége és gyakorisága: székrekedés vagy akár hasmenés is jelentkezhet.
Az elégtelen mennyiségű amiláz például hasmenést okozhat, a lipáz hiánya pedig zsíros, híg székletet. Ha kevés proteáz termelődik, bélrendszerünket érintő gyulladások alakulhatnak ki. Éppen ezért idős korban fokozottan érdemes odafigyelni az emésztőenzimek pótlására - amennyiben szükség van rá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működését számos egyéb tényező befolyásolhatja. Ilyen például a rossz fogazat, ami már a legelső lépést, vagyis a táplálék szájüregben való felaprítását ellehetetlenítheti. A félig megrágott, nagy darabokban lenyelt falatok emésztése jóval megterhelőbb, mint a homogén állagú tápláléké, ráadásul a tápanyagok gyors felszívódását is negatívan befolyásolhatja. Az élelmi rostokban szegény, zsírban és szénhidrátokban gazdag étrend - vagyis a nehezebben emészthető és kevesebb értékes tápanyagot rejtő ételek fogyasztása - szintén hozzájárulhat az elégtelen emésztéshez és a gyenge tápanyag-felszívódáshoz, ezzel együtt pedig a már említett emésztőrendszeri problémák kialakulásához.
Így tarthatjuk a lehető legtovább "fitten" emésztőrendszerünket
A genetikai tényezőket, amelyek az öregedés ütemét is befolyásolják, ugyan nem tudjuk kiküszöbölni, de szervezetünk - ezzel együtt emésztőrendszerünk - idő előtti öregedése ellen sokat tehetünk. Az egészséges, vagyis vitaminokban, ásványi anyagokban és tápanyagokban gazdag étrend kialakítása és követése nem csak fiatal korban fontos. Mivel az anyagcsere idős korban lelassul, különösen fontos, hogy olyan élelmiszereket együnk, amelyek nem lassítják le azt még jobban. A rostban gazdag élelmiszerek - zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék - fogyasztása hozzájárul az egészséges bélmozgáshoz. Ezek ráadásul könnyebben emészthetők, és a hátramaradó salakanyagok is gyorsabban és eredményesebben ürülnek ki a szervezetből. A magas rosttartalmú élelmiszereknek egyéb egészségügyi előnye is van: hozzájárulnak ahhoz, hogy a cukor lassabban épüljön be sejtjeinkbe, így vércukorszintünk stabil maradjon.
Idős korban érdemes odafigyelni arra is, hogy egy-egy étkezés alkalmával miből mennyit eszünk. Annak ellenére, hogy az energiaszükséglet csökken, sokan hajlamosak hatalmas mennyiséget eltüntetni egyes élelmiszerekből, mondván, életük hátralevő részében megengedhetik maguknak, hogy azt és annyit egyenek, amit és amennyit kívánnak. Ez a hozzáállás azonban több szempontból sem szerencsés. A súlygyarapodás és az emésztőrendszeri problémák elkerülése érdekében célszerű hanyagolni például a gyomrot és emésztőrendszert megterhelő zsíros és kalóriadús lakomákat, különös tekintettel a késői vacsorára. Lefekvés előtt mindig hagyjunk időt emésztőrendszerünknek arra, hogy feldolgozza a bevitt táplálékot, így az alvás is könnyű és pihentető lesz.
