Van egy kis gond a mediterrán diétával

A mediterrán diéta az egyik legnépszerűbb és legegészségesebb étrend a táplálkozási szakértők szerint. Van azonban néhány dolog, amiről ritkán beszélünk ezzel kapcsolatban.

A mediterrán diétát hosszú ideje az egyik legegészségesebb étrendnek tartják: a U.S. News & World Report táplálkozástudományi szakembereinek éves diéta-listáját például zsinórban ötödik éve vezeti. Számos tanulmány megállapította már, hogy a mediterrán étrendet követők körében alacsonyabb a krónikus betegségek, például a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, valamint a korai halálozás előfordulása. Ugyanakkor, ahogy a témát körüljáró cikkében a Healthline írja , arról már alig esik szó, hogy ez az étrend az Európában található mediterrán országok - azok közül is csak néhány - hagyományos étkezési szokásain alapul, a többi mediterrán ország konyhájának hagyományait viszont már kevésbé veszi figyelembe.

mediterrán diéta
A mediterrán diéta alapélelmiszerei nem mindenki számára hozzáférhetőek. Fotó: Getty Images

A mediterrán étrend nem az egész mediterrán régióra jellemző

Noha a Földközi-tenger 23 országot érint, köztük Egyiptomot, Algériát, Izraelt, Libanont, Máltát és Szíriát is, a mediterrán diéta mégis leginkább Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország konyhájának hagyományait, valamint ezen országok táplálkozási kultúráját ötvözi. Szakemberek szerint a mediterrán étrend az egész mediterrán régiót tekintve "nem reprezentatív", mert kizárja a kelet-európai, közel-keleti és afrikai országok konyháját, ami megbélyegző lehet.

Az emésztésre is komoly befolyással van, ha valaki átáll a mediterrán táplálkozásra . Egy friss tanulmány szerint például azok a férfiak, akik zömében növényi alapú étrendet követnek, hétszer gyakrabban szellentenek, mint azok, akik rendszeresen fogyasztanak húst, de ez nem feltétlenül rossz.

Az, hogy ez így alakult, a Healthline írása szerint egy korai tanulmányra vezethető vissza. Ancel Keys amerikai kutató 1952-1957 között hét ország - köztük Olaszország, Görögország és az akkori Jugoszlávia - étkezési szokásait vizsgálta, és a kapott eredményeket összefüggésbe hozta különféle betegségek - például szívbetegségek, a cukorbetegség , a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint - kialakulásának kockázatával. Keys arra a következtetésre jutott, hogy az olaszországi és görögországi táplálkozási szokások összefüggenek a vizsgált betegségek és a halálozási okok alacsonyabb arányával ezekben az országokban. Kutatásának eredményei azonban mai mércével több szempontból is megkérdőjelezhetők: Keys például csak férfiakról gyűjtött adatokat.

A mediterrán diéta testre szabása

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

"Ha azt állítjuk, hogy egy egész régió (valójában viszont három-négy ország) egészségesen táplálkozik, azzal azt sugalljuk, hogy más országok ételei nem egészségesek. Ez megbélyegző lehet" - nyilatkozta Shana Spence New York-i dietetikus. Szakemberek leszögezik: a nem európai konyhák nem azért nem részei a mediterrán diétának, mert kevésbé táplálóak vagy egészségesek, hanem mert ezeket az országokat nem vonták be a korai kutatásba.

A mediterrán étrend esetében a hangsúly a növényi alapú élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonafélék ) fogyasztásán van. Emellett a sovány fehérjében gazdag és a telítetlen zsírokban szegény ételeket helyezi előtérbe. A valódi mediterrán étrend azonban szakemberek szerint "testre szabható", vagyis nincs kőbe vésve, pontosan milyen ételeket kell tartalmaznia, és túlmutat az olyan alapélelmiszereken, mint a hal és az olívaolaj. Már csak azért is, mert a Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban alapanyagnak számító élelmiszerek nem biztos, hogy mindenki számára elérhetőek vagy élvezhetőek.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +7 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, hajnalra általában csak fátyolfelhőzet marad. Az Északi-középhegység tágabb környezetében és a főváros környékén viszont (zúzmarás) köd, rétegfelhőzet képződhet. Számottevő csapadék nem várható, de a ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet a Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +3 fok között várható, de a szeles délnyugati részeken akár +4, +6 fok is lehet, míg a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon akár -10 fokig is lehűlhet a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra