Világszerte a népesség 20-50 százalékát érinti az íny és a fog tartószövetének gyulladása, elsősorban rossz szájhigiénia következtében. Mint azt Mia Cousins Burleigh és Siobhan Paula Moran, a Nyugat-skóciai Egyetem kutatói írják a The Conversation oldalán megjelent cikkükben, az ínyproblémák kezelésére általában szájvizet, illetve súlyos esetekben antibiotikumokat vetnek be. Csakhogy ezeknek bőven akadnak mellékhatásaik, beleértve például a szájszárazságot, a vérnyomás növekedését, valamint az antibiotikumrezisztencia terjedését. Így aztán mindenképpen ígéretesek azok az újabb kutatási eredmények, amelyek a nitrát pozitív hatására hívják fel a figyelmet. A zöld leveles zöldségekben nagyobb mennyiségben előforduló molekula kevesebb mellékhatás-kockázattal is jól szolgálhatja a szájüregi egészség megőrzését.
Mi okozza a fogágybetegségeket?
A helytelen fogmosás és fogselyemhasználat nyomán plakk, azaz baktériumok vékony rétege rakódhat le a fogak és az íny felszínére. Ezek a plakkok aztán fogszuvasodást és ínybetegségeket idézhetnek elő. A cukros, savas ételek gyakori fogyasztása, a szájszárazság, továbbá a dohányzás ugyancsak súlyosbíthatja a helyzetet, rossz lehelethez, fogszuvasodáshoz és ínyfertőzésekhez vezetve.
Az ínybetegségek két legfőbb típusa az ínygyulladás, avagy gingivitisz, illetve a foggyökérhártya-gyulladás vagy periodontális betegség. Előbbi az íny vörösségét, gyulladását és vérzését foglalja magában, míg utóbbi már előrehaladottabb állapotot takar, amely a lágy szöveteket és a fogakat alátámasztó csontokat is károsítja. Ennél fogva a periodontális betegség fogvesztést okozhat, ha pedig a baktériumok a szájüregből a véráramba is behatolnak, fokozódhat olyan szisztémás zavarok kialakulásának kockázata, mint a demencia, cukorbetegség, reumatoid artritisz és szív-érrendszeri megbetegedések.
A zöldségfogyasztás lehet a megoldás
A zöld leveles és gyökérzöldségek gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban. Nem titok, hogy rendszeres fogyasztásuk kulcsfontosságú az egészséges testsúly megőrzéséhez, az immunrendszer támogatásához, továbbá szívbetegségek, daganatos megbetegedések és a cukorbetegség megelőzéséhez egyaránt. Ugyanakkor például a spenót, a saláta és a cékla jelentős mennyiségű nitrátot is biztosít, amely aztán nitrogén-oxiddá alakul a szájba a nitrátlebontó baktériumok működése nyomán.
A nitrogén-oxidról ismert, hogy csökkenti a vérnyomást és javítja a fizikális teljesítményt. A szájban pedig segít meggátolni a nemkívánatos baktériumok túlszaporodását, egyben mérsékli a szájüreg savasságát – márpedig mindkét tényező közrejátszik az ínybetegségek és a fogszuvasodás kialakulásában.
Kutatásaik során Burleigh és munkatársai versenysportolók körében vizsgálták a nitrát szájüregi egészségre kifejtett hatását. Az élsportolók körében különösen gyakoriak a fogágybetegségek a magas szénhidrátbevitel és a kemény edzések során fellépő szájszárazság következtében. „Tanulmányunk bemutatja, hogy a céklalé (hozzávetőleg 12 millimol nitráttartalommal) megvédte a fogaikat a savas sportitaloktól és a szénhidrátgélektől edzés közben – ami arra utal, hogy a nitrátot prebiotikumként használhatnák a sportolók a fogszuvasodás veszélyének mérséklése érdekében” – fogalmaz a cikkben Burleigh.
A két szakember szerint a nitrát ígéretes eszköz lehet a szájüregi egészség megőrzéséhez. Hozzáteszik, hogy a jó szájhigiéné és a nitrátban gazdag táplálkozás együtt jelenti a kulcsot a teljes szervezet egészségéhez, a szép mosolyhoz és a betegségmentes fogínyhez. Mindez pedig jó hír lehet azok számára, akik fokozottabb kockázatnak vannak kitéve, mint például a várandós nők és az idősek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fogkő és az ínybetegség kezelésére széles körben alkalmaznak klórhexidin hatóanyagú szájvizeket. Ezek azonban nem kímélnek semmit: válogatás nélkül kipusztítják mind a rossz, mind a jó baktériumokat, valamint fokozzák a száj savasságát, ami további problémák melegágya lehet. Korai kutatási eredmények ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy a klórhexidin az antibiotikumrezisztencia problémáját is súlyosbítja, amely az egyik legnagyobb egészségügyi veszélyt jelenti napjainkban, és előrejelzések szerint az évszázad közepére évi 10 millió halálesetért lehet majd felelős globálisan.
Ez is érdekelhet
Ezzel szemben a táplálkozással bevitt nitrát sokkal célzottabb megoldást nyújt a panaszokra. Kizárólag a kórokozó baktériumokat irtja, elősegítve a szájüregi mikrobiom egyensúlyának fenntartását, illetve csökkentve a savas kémhatást. Éppen ezért Burleigh és Moran úgy véli, a nitrátban izgalmas potenciáli rejlik, és hasznos eszköz lehet úgy a betegségmegelőzésben, mint a már kialakult panaszok súlyosbodásának lassításában.
Legjobban: