Rövid leírás
A Doppler-vizsgálat során ultrahangkészülékkel vizsgálják a véredényeket, információt szerezhetnek azok faláról, tágasságáról. Mivel közben mérik az áramlást is, meg tudják mondani, hogy például egy-egy érszűkület ténylegesen okoz-e problémát. A módszerrel elsősorban az artériák és a vénák, illetve egyes testrészek keringését tudják áttekinteni. Azok a speciális mérések, amelyek az áramlás sebességéről, az ellenállás fokozódásáról vagy csökkenéséről adnak információt, nagyon hasznosak az orvosok számára, komoly következtetések levonását teszik lehetővé.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
Elsősorban akkor végeznek Doppler-vizsgálatot, ha valamilyen ok miatt ereket érintő problémára gyanakodnak. Az orvosok a leggyakrabban a nyaki ereket, felső és alsó végtagi ereket vizsgálják Dopplerrel, de van mód a hasi szervek áttekintésére is. Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél gyakran nézik például a veseartériát, az ugyanis okozhat magas vérnyomást, ha ott szűkület van. Meg tudják nézni azt is, hogy a hasi artérián van-e veszélyt jelentő kiboltosulás. A Doppler jelezheti azt is, hogy az erekben található-e trombózis, és ha igen, az okoz-e elzáródást. Végtagi vénáknál kimutathatók a tágult visszerek, fény deríthető a mélyvénák állapotára, vizsgálható a vénabillentyűk működése is. Artériás keringésnél az érfalak állapota mérhető fel, de kideríthető az is, vannak-e meszes felrakódások vagy szűkületek az erekben.
Létezik színes Doppler is, amelynél az áramlásokat színekkel jelenítik meg. Ezen más szín mutatja a vizsgálófej felé áramló, és az attól távolodó folyadékot. Ebből lehet látni, hogy milyen a billentyűn áthaladó vér áramlása (minél gyorsabb, annál világosabbak a színek), illetve hogy az adott billentyűn visszamegy-e a vér, van-e visszaáramlás. Ha van, az elégtelen billentyűműködésre utal.
Van úgynevezett mini Doppler is, ami csak hangot erősít, és amivel az artériás erek pulzációját lehet vizsgálni. Ez elsősorban az érelmeszesedést jelezheti előre. A mini Dopplert használják a vénabillentyűk elégtelenségének kimutatására is.
Alkalmazható a Doppler magzati szívhang követésére is.
Mit diagnosztizálnak vele?
A Doppler-vizsgálat a szívbillentyű-betegségek, billentyűelégtelenségek diagnózisának felállítását segíti. Eldönthetővé teheti azt is, hogy egy billentyűt kell-e cserélni. A vénás Dopplernek leginkább az alsó végtagi vénás trombózis kimutatásában van szerepe. Az artériás Doppler főleg a szűkületekre hívhatja fel a figyelmet. Ritka betegség, de előfordul végtagembólia, amikor elzáródik valamelyik ér. Ez Dopplerrel szintén egyszerűen kimutatható.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A betegnek föl kell feküdnie egy vizsgálóágyra, a vizsgált testrészt pedig szabaddá kell tennie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha végtagi ereket vizsgálnak, akkor le kell vennie a nadrágját vagy felső részét, míg ha hasi területet, akkor elég lehet fölhúznia öltözetének felső részét. A vizsgálat jellegétől függően oldalra vagy hasra kell fordulni. Magát a Dopplert ultrahangos vizsgálófejjel végzik, ami alá gélt tesznek. Ez teszi lehetővé, hogy a vizsgálófej mozgatható legyen, a képet minél kevesebb külső zaj zavarja. A véredényekről és az áramlásról nyert információ monitoron jelenik meg egy számítógép segítségével, tartozik hozzá hang is, ami az áramlást mutatja. Az orvosok azok kiértékelésével mondanak véleményt.
Mennyi időt vesz igénybe?
A Doppler-vizsgálat ideje attól függ, hogy mit vizsgálnak, és a vizsgálat során mit találnak. Kész lehet akár 5-10 perc alatt is, de eltarthat akár fél óráig is.
Milyen szakorvos végzi?
A vizsgálat jellemzően angiológusok és radiológusok végzik, de végezhetik kardiológusok is. Magzati szívhangot nőgyászok követhetnek Dopplerrel.
Hogyan kell rá készülni?
Ha végtagi ereket vagy nyaki ereket vizsgálnak, nincs szükség semmilyen előkészületre, de ha hasi ereket néznek, előnyös, ha a beteg éhgyomorra érkezik.
Milyen veszélyei lehetnek?
A Doppler-vizsgálat ultrahangvizsgálat, így szervezetet nem terheli, nincsen semmilyen veszélye.
Jár sugárterheléssel?
Nem jár sugárterheléssel a Doppler-vizsgálat.
Jár vele fájdalom?
Nem okot fájdalmat a Doppler-vizsgálat.
Hasznos tudnivalók
A Doppler-effektust Christian Doppler osztrák matematikus és fizikus fedezte fel az 1840-es évek elején. A kutató a hanghullámok terjedését vizsgálva mutatta ki, hogy ha a hullámok forrása hozzánk közeledik, akkor azok hosszát az álló hullámforrásénál rövidebbnek (és így magasabbnak), a távolodóénál pedig hosszabbnak (és így mélyebbnek) érzékeljük. Ezen az elven működik a Doppler-vizsgálat is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak.