Mi ez a beavatkozás?
Ugyan a fogakon képződő lepedéket fogkefével el lehet távolítani, a fogközökben és az ínyhez közeli területeken olyan ételmaradékokból és nyálból álló keverék is lerakódik, amelytől hagyományos módszerekkel nem lehet megszabadulni. Hosszabb távon ebből fogkő is képződik, amelyet csak ultrahangos fogkőeltávolító-készülékkel, illetve kézi eszközökkel tudnak eltávolítani fogorvosok és dentálhigiénikusok. Ha ezt nem teszik meg, akkor a fogkőben baktériumok telepedhetnek meg, ami hosszabb távon fogínygyulladást okozhat.
Mikor van szükség rá?
A fogakon nap mint nap képződik egy réteg (úgynevezett pellikula), amely rátapad a fogakra. Ezt a finom ételmaradékokból és nyálból álló keveréket a fogmosások során le lehet szedni, viszont nehezen lehet eltávolítani az olyan problémásabban elérhető helyekről, mint az ínybarázdák, a tömések és a koronák széle, vagy torlódott fogazatnál a fogak közti részek. Ezeken a helyeken a rétegek egymásra rakódnak, folyamatosan vastagodnak, majd belülről kifelé száradni kezdenek. Ennek oka, hogy a nyál már nem tudja átnedvesíteni a teljes réteget. Amikor a pellikula megszilárdul, már olyan erősen kötődik a foghoz, hogy pár hónap után fogkefével nem is lehet eltávolítani, csak speciális eszközökkel.
Eltávolításra akkor van szükség, ha valaki már látja a fogkövet, vagy pedig ínyvérzés hívja fel rá a figyelmet. Utóbbi már gyulladásra utal: azt jelzi, hogy a fogíny nem viseli jól a helyzetet. Ilyenkor a problémát az okozza, hogy a fogkő érdes felszínén sok baktérium szaporodik föl, amely gyulladást okoz. Egyéni érzékenység kérdése, hogy ez kinél mikor következik be. Vannak például betegek, akiknél viszonylag sok fogkő sem okoz ínyvérzést, és vannak, akiknél már minimális mennyiség is panaszt vált ki.
Milyen betegségeknél végzik?
Fogkő kisebb-nagyobb mértékben mindenkinél képződik, vannak viszont betegségek és állapotok, amikor a hajlam fokozott. Klasszikusan ilyen a terhesség, amikor a hormonváltozások kedveznek a fogkő képződésének, így ilyenkor gyakrabban lehet szükség fogkő-eltávolításra. A kismamákat a nőgyógyászok fogászati szanálásra is el szokták küldeni, vannak, akiket az első és a harmadik trimeszterben is. Ennek oka, hogy az íngyulladás – amelyet gyakran fogkő okoz – és a koraszülés között szignifikánsan kimutatható összefüggés van.
A cukorbetegeknek is gyakrabban van szükségük fogkő-eltávolításra. Ennek oka, hogy a diabétesz miatt rosszabb állapotban van a kapillárishálózat, a kis erek elzáródása pedig hatással van az immunrendszerre. Ilyenkor az íny védelme sokkal gyengébb, így jobban kell figyelni a fogágy ápolására, a gyulladások megelőzésére. Ezek rizikóját a fogkő-eltávolítás mindenképp csökkenti.
Szintén gyakrabban van szükségük fogkő-eltávolításra, akik már átestek parodontitisen (ínysorvadás, a fogíny lassú, kóros visszahúzódása a fognyakról). Ilyenkor a krónikus íngyulladás miatt csontpusztulás, fogágysorvadás is jelentkezik, ami miatt a fogközök megnyílnak, így a fogkőtelepek egyre mélyebben – az ínybarázda legmélyén – tudnak kialakulni a fogon. Ha már ott vannak, a fogorvosok is csak nehezen tudják ezeket eltávolítani. Ilyenkor már a gyökérfelszíneket is le kell simítani, amihez pedig már parodontológus (fogágybetegségekkel foglalkozó fogszakorvos) segítségére is szükség van.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A beteg fogazatán – a fognyak határán, az ínybarázdában – először ultrahangos fogkő-eltávolítóval mennek végig a fogorvosok. Az ultrahangos műszer vége nagyon pici amplitúdóval rezeg, finoman ütögeti a fogkövet. Ennek következtében a telepek megrepednek, és lepattannak a fogról. Az ultrahangos eszköznek nincs éle (leginkább egy szondához hasonlít), az ínyt, a fogzománcot és a gyökérfelszínt nem tudja megsérteni. A fogorvos a felszíneken alul és fölül, kívül és belül is végigmegy az eszközzel.
Ezt követően úgynevezett kézi depurátort használnak az orvosok. Ezzel a finomabb eszközzel meg lehet tisztítani azokat a fogközöket, illetve a fogak találkozásánál lévő bemélyedéseket is, ahova az ultrahangos készülék nem tud behatolni. Ha a fogorvos az íny szintje alatt is érez vagy lát fogkövet, akkor olyan készletet vesz elő (úgynevezett gracey-szettet), amely kanálszerű éllel rendelkezik. Ezzel a mélyebbre érő fogkövek is lepattinthatók, lesimíthatók.
Ha mindez kész, a fogorvos polírozópasztával letisztítja a fogfelszíneket. A pasztát körbeforgó kefével viszi fel a fogfelszínre: ez segít eltávolítani azokat az elszíneződéseket, amelyek két fog között vannak. A nem elérhető helyeken úgynevezett polírozó csíkot használnak.
Vannak olyan esetek is, amelyeknél homokfúvásos módszerre is szükség van. Ezt olyan pácienseknél alkalmazzák, akiknek a szokásostól eltérő fogkövük van. Esetükben a fogfelszín látszólag tiszta, érződik, hogy jól tisztítják, de a fognyak közelében, nagyjából 1 milliméterre az ínyszéltől mégis kialakul rajta barna vagy fekete színű összefüggő réteg. Ez a jelenség már gyerekeknél is megfigyelhető lehet. Ilyenkor a fúvásos módszer lehet a megoldás. Ennél vízsugárral fújnak a fogakra a homokszemcsénél is finomabb ízesített port, amely a barnás elszíneződéseket úgymond ledarálja.
Ha a fogkövesség komolyabb, már parodontológusok közreműködésére is szükség van. A fogágybetegségekkel foglalkozó fogszakorvosok a gyulladás súlyosságától függően zárt vagy nyílt kürettel távolítják el a mélyebb területeken lévő fogkövet. A zárt küret során a fogorvos kézi eszközzel, ultrahangos, esetleg lézeres készülékkel tárja fel és tisztítja ki a baktériummal fertőzött fogköves területet. A nyílt küret már sebészeti beavatkozásnak számít: segítségével a szondával feltárhatatlan ínytasakokat lehet kitisztítani. Ennél a módszernél a fogíny felső részét eltávolítják a fogtól, így férnek hozzá a mélyebb szövetekhez és a gyökérhez.
Mennyi időt vesz igénybe?
A fogkő-eltávolítás 20-30 perc alatt megvan, ennél több időre csak súlyosabb esetekben van szükség.
Milyen szakorvos végzi?
Fogkő-eltávolítást fogorvosok és dentálhigiénikusok egyaránt végezhetnek, a súlyosabb, mélyebb területeket is érintő fogkövesség megszüntetéséhez pedig parodontológusok segítségére van szükség.
Hogyan kell készülni rá?
Különösebben nem kell készülni a fogkő-eltávolításra, de azért jó, ha a páciens az előtte való napokban sensitive fogkrémet használ. Ez azért szerencsés, mert a beavatkozás főképp a fognyaki területeket érinti, azok pedig alapból nagyon érzékenyek. Az érzékeny fogakra való fogkrémek ezt a felszínt edzik kicsit, így segítenek minimalizálni a beavatkozással járó kellemetlenséget.
Mire kell figyelni utána?
Fogkő-eltávolítás után a fogak átmenetileg érzékenyebbé válnak. Ennek oka, hogy a fogkő hőszigetelő, így bármennyire káros, a hőhatásoktól képes védeni a fogakat. Az átmeneti érzékenység a kezelés után fél-egy napig állhat fenn.
Ha a fogkő-eltávolításhoz küretre volt szükség, akkor a betegeket gondozásba kell venni, meg kell nekik tanítani a helyes fogtisztítást. Nem elég ugyanis, ha csak fogkefét és fogkrémet használnak, mindenképpen szükségük van fogselyemre és fogköztisztítóra, időnként pedig kúraszerűen antibakteriális szájvizet is használniuk kell. Szoros fogorvosi kontrollra is szükség van, először havonta, aztán két-, majd háromhavonta. Ezek során a fogorvosok követni tudják, hogy a beteg mennyire tanult meg jól fogat tisztítani. A gyakori kontroll másik oka, hogy a fogkő okozta tartós gyulladás olyan fogágypusztulást eredményez, amely miatt már bonyolultabb fogfelszínek is felszínre kerülnek. Ezeket otthon sokkal nehezebb tisztítani.
Milyen veszélyei lehetnek?
Csak akkor lehetnek veszélyei a fogkő-eltávolításnak, ha az arra a célra használt ultrahangos depurátort túl magas fordulatszámra állítják, és nem simítják a fogon, hanem szemből ütköztetik. Ha ilyenkor a páciens idősebb, fogzománca pedig már elöregedett, akkor az eszköz a zománcot is lepattinthatja. Ehhez viszont egyszerre van szükség meggyengült fogzománcra, túl nagy fordulatszámra, és szemből történő ütköztetésre. A gyakorlatban erre nem igazán van példa.
Ha a fogkövesség olyan súlyos, hogy eltávolításához és a fog megmentéséhez már nyílt küretre van szükség, akkor a fognyak több milliméterrel a korábban lezárt íny fölé kerül. Emiatt esztétikai problémák alakulhatnak ki, amelyeket viszont szájsebészeti beavatkozással kezelni lehet.
Jár vele fájdalom?
A fogkő-eltávolítás általában nem okoz fájdalmat, csak kellemetlenséget, így jellemzően érzéstelenítés nélkül végzik. Aki a fájdalmat egyáltalán nem bírja, vagy a fognyaka nagyon érzékeny, annak a fogorvos adhat injekciós érzéstelenítést.
Kinél nem végezhető?
Akkor nem végezhető fogkő-eltávolítás, ha éppen nagy kiterjedésű demineralizálódás van folyamatban. Ez a fogzománc kezdődő szuvasodása, amely arról ismerhető fel, hogy a fognyak területén félhold alakú kifehéredés jelenik meg. Ilyenkor ezeket a területeket meg kell erősíteni, addig – bármennyire gyulladt is az íny – nem lehet elvégezni a fogkő levételét. A fokozott elővigyázatosságra azért van szükség, mert a meggyengült réteg magától is lemorzsolódhat, ezt a folyamatot pedig csak fokozza a fogkő-eltávolítással járó rezgés. Ellenben ha a fogzománcot fluoridálással (amely ecseteléssel történik) megerősítik, a demineralizálódás visszafordítható lehet. Ha a helyzet rendeződik, már megtörténhet a fogkő-eltávolítás is.
Hasznos tudnivalók
Gyakori tévhit, hogy a vérző íny miatt nem szabad fogkőeltávolítást-végezni, sőt ilyen esetben az érzékeny területet fogkefével sem szabad dörzsölni. Ez viszont ördögi kört indít be, ugyanis minél kevésbé tisztítják a fogat, annál több lesz a fogkő, és azzal párhuzamosan egyre komolyabb lesz a végső soron fogínyvérzést okozó gyulladás. Ilyen esetekben gyakori, hogy évek telnek el, mire a betegek hajlandóak elmenni fogorvoshoz.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Rálik Noémi fogszakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
