Célja
A húgyhólyag belső felszínének és a húgyvezetékek húgyhólyagba történő beszájadzásainak megtekintése, vérzésforrás (polip, daganat, nyálkahártyagyulladás, kő, stb.) keresése, visszatérő húgyúti fertőzés okainak kiderítése, egyéb húgyúti- vagy prosztata-betegségek tisztázása, de a vizsgálat közben mód van szövettani mintavételre is.
Leírás
A vizsgálatnak két fajtája van. A hagyományos cisztoszkópia során vagy merev fémcsövet vezetnek a húgycsövön át a hólyagba, vagy hajlékony eszközt alkalmaznak. Az alkalmazandó eszköz a vizsgálat céljától vagy az endoszkópon át végzett beavatkozás jellegétől függ, ezért maga a mód változó, de a vizsgálat ugyanaz. Hagyományos merev eszközzel végzett vizsgálat során a beteg úgynevezett "kőmetsző" testhelyzetben fekszik, hanyatt, felhúzott térdekkel. A hajlékony eszköz bevezetése könnyebb lehet, nem kell ebben a testhelyzetben feküdnie. A vizsgálat ideje általában pár perc. A cisztoszkóp bevezetése előtt a húgycsőnyílást fertőtlenítik, és helyi érzéstelenítővel elérzéstelenítik. A steril eszközt, mint egy katétert, bevezetik a húgyhólyagba. A cisztoszkópon keresztül steril vízzel vagy sóoldattal feltöltik a hólyagot, ami kifeszíti annak nyálkahártyáját. Így az orvos azt alaposan meg tudja vizsgálni. Telt hólyag mellett vizelési ingere lesz. A rendellenesnek ítélt területről az orvos egy apró fogóval szövetmintát, ún. biopsziát is tud venni.
Előkészítés
Különösebb előkészületre nincs szükség, nem kell, hogy éhgyomorra maradjon. A vizsgálat előtt beleegyező nyilatkozat aláírását kérhetik a betegtől.
Figyelem!
Ha a betegnek gyógyszerérzékenysége van, pl. a helyi érzéstelenítő szerekre (Lidocain), ezt mindenképpen jeleznie kell kezelőorvosának. Ha valaki vérzékenységben szenved vagy véralvadásgátló gyógyszereket (pl. Syncumar, Colfarit, Astrix, stb.) szed, a vizsgálat előtt feltétlenül közölnie kell orvosával, mert ilyenkor szövetminta vétele esetén a szokottnál erősebb vérzés léphet fel, amit nehéz lehet uralni! Szívbillentyű-betegség esetén szükség lehet arra, hogy a vizsgálat előtt antibiotikumot a beteg szedjen, erről szintén tájékoztatni kell a kezelőorvost.
Jó, ha tudja
A vizsgálat után kis mennyiségű vérzést észlelhet. Ha 3-4 vizeletürítés után is van vérzésre utaló jel, a betegnek fel kell keresnie kezelőorvosát. A vizsgálat során húgyúti fertőzés is kialakulhat. Ha fájdalom, hidegrázás, láz jelentkezik, vagy az ürített vizelet mennyisége csökken, mindenképpen indokolt az orvos felkeresése. Ha a beteg autóval érkezik a vizsgálatra, tanácsos magával vinnie valakit, aki a hazajutásáról gondoskodik.
Veszélye
A leggyakoribb szövődmény a húgyhólyag fertőzése (cisztitisz), de nagyon ritkán előfordulhat a hólyag falának sérülése, kilyukadása, vagy jelentősebb vérzés, különösen akkor, ha valamilyen sebészi beavatkozás is történt.
Fájdalom
Kellemetlen lehet, amikor az eszközt a húgycsövön át felvezetik a hólyagba, akárcsak az, amikor a hólyagot folyadékkal töltik fel, mert erős vizelési ingerrel járhat. Az eszköz kihúzása után húgycsövében égő fájdalmat érezhet, különösen a beavatkozást követő 1-2 napban, főleg vizeletürítés közben.
Lelet
Rendszerint könnyen értelmezhető. Leírásra kerül, hogy milyen a hólyagot bélelő nyálkahártya, a húgyvezetékek húgyhólyagba való beszájadzása, van-e gyulladásos terület, növedék, daganat, történt-e szövettani mintavétel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+8 °C
Minimum:
+1 °C
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
