Mi ez a beavatkozás?
Szoros értelemben akkor beszélünk radiokemoterápiáról, amikor a sugárkezelést kemoterápiával kombinálják, vagyis együttesen adják a kettőt, nem pedig egymást követően. A megoldás azért jó, mert a kemoterápia fokozni tudja a sugárterápia hatékonyságát azáltal, hogy érzékenyebbé teszi a daganatsejteket a sugárzásra. A módszert előrehaladottabb betegségben akkor alkalmazzák, amikor nincs ismert távoli áttét. A hatásfokozó képesség mellett a módszer másik előnye, hogy míg a sugárterápia lokálisan hat, addig a kemoterápia a teljes szervezetre. Emiatt a módszer lehetőséget ad az esetlegesen elvándorló, a legkorszerűbb képalkotó módszerekkel sem kimutatható daganatsejtek kiiktatására is.
Mikor van szükség rá?
A radiokemoterápia szervmegőrző kezelés, vagyis olyankor alkalmazzák, amikor el akarják kerülni a műtéteket. Erre a módszer gyakran ad lehetőséget. Másrészt annak érdekében használják, hogy a daganat méretét le lehessen csökkenteni annyira, hogy a műtét során jóval kisebb területet kelljen csonkolni, eltávolítani. A módszert általában előrehaladottabb, tehát nagyobb méretű vagy nyirokcsomó-áttétet képező daganatoknál alkalmazzák.
Milyen betegségeknél végzik?
- A radiokemoterápiát alkalmazhatják egyrészt fej-nyaki daganatoknál, ahol a legtöbb esetben ugyanolyan eredményt tudnak vele elérni, mintha műtét történne. Így az operáció sokszor elkerülhető.
- Nyelőcsődaganatnál a műtét előtt alkalmazzák, hogy a tumor zsugorításával a beteg alkalmassá váljon az operációra. Ennek oka, hogy ez a daganattípus gyakran ad nyirokcsomó-áttéteket, így ha műteni kellene, akkor olyan nagy területeteket kellene eltávolítani, hogy az eleve kérdésessé tenné a beteg operálhatóságát.
- Végbélráknál szintén a műtét előtt alkalmazhatnak radiokemoterápiát, hogy növeljék az operálhatóság esélyét, illetve hogy csökkentsék a későbbi kiújulások rizikóját.
- Előrehaladott méhnyakráknál kizárólagos kezelésként is végezhetnek radiokemoterápiát. A betegek, akiknél ezt a beavatkozást választják, általában nem vagy kevésbé sikeresen műthetőek a daganat kiterjedtsége miatt.
- Tüdődaganatnál leginkább a nem kissejtes típusnál alkalmaznak radiokemoterápiát. A módszer ez esetben is akkor jön szóba, ha a beteg nem operálható.
- Húgyhólyagdaganatnál (izomzatot átszövő elváltozásnál) a szervmegtartás érdekében használják a módszert, hogy húgyhólyag eltávolítását el tudják kerülni.
- Használnak radiokemoterápiát az agydaganatok egyik speciális típusánál, a glioblastománál (ez az agyvelő idegsejtjeit támogató, nem ingerlékeny sejtekből kiinduló daganat), annak is a legrosszabb prognózisú formájánál. Ez esetben a módszert műtét után alkalmazzák, mert a legjobb eredmény így érhető el.
- A szövettani eredménytől függően műtét után akkor alkalmaznak radiokemoterápiát, ha az adott daganatot nem sikerült ép széllel eltávolítani, vagy a nyirokcsomóáttét áttörte a nyirokcsomó tokját. Erre főleg a fej-nyaki daganatoknál és végbéldaganatoknál lehet szükség. Utóbbiaknál műtét után nyirokcsomóáttét, illetve a bélfal rétegein való áttörés is indikációt jelent.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A radiokemoterápia hatásának alapját a sejtek négy fázisból álló sejtciklusa adja. Lényege, hogy a sejtek csak két fázisban érzékenyek a sugárkezelésre, ha viszont a kezelést bizonyos kemoterápiás szerekkel kombinálják, akkor más fázisban is gátolt lehet a sejtciklus, így még hatékonyabb lesz a sejtpusztulás. Van olyan készítmény is, amelyik ugyanabban a két fázisban hat, amelyikben a sugárkezelés, így fokozza annak hatását. Más készítmény direkt a DNS-t károsítja.
A radiokemoterápiás kezeléseket jellemzően 6-7 héten át kapják a betegek. Ez azt jelenti, hogy munkanapokon (tehát hétfőtől péntekig) a páciensek sugárkezelést kapnak, amelyet általában hetente (méhnyak, húgyhólyag) vagy háromhetente (fej-nyaki daganatok) egészít ki egy kemoterápia. Ezt vénásan, infúzióval adják a betegnek, aki mellette aznap is részesül sugárkezelésben.
A végbél- és a nyelőcsődaganatoknál előfordul, hogy a beteg 5 napon át folyamatosan, de ambulánsan kapja az infúziót, általában a sugárterápiás kezelés első és utolsó hetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett nyakába akasztanak egy pumpás szerkezetet, amely a karvénába folyamatosan adagolja a kemoterápiás szert. A beteg ezzel hazajárhat, csak a napi sugárterápiás kezelések miatt kell bemennie a kórházba. A pumpás szerkezetet a hét végén távolítják el a vénából.
A glioblastómák kezelése eltér az előbbiektől. Esetében a sugárkezelést ugyanúgy naponta kapja a beteg, a kemoterápia viszont nem infúzió, hanem tabletta formájában történik. A gyógyszereket a betegnek naponta kell szednie otthon.
Mennyi időt vesz igénybe?
A teljes radiokemoterápiás kezelés általában 6-7 hetet ölel fel. A munkanapokon végzett sugárkezelés pár percig tart, a hetente vagy háromhetente esedékes kemoterápia infúziója pár óra alatt csorog le. Ha valaki öt napig kapja a kemoterápiát, akkor a gyógyszert a szerkezet folyamatosan adagolja.
Milyen szakorvos végzi?
A radiokemoterápát közösen végzi egy sugárterápiás és egy klinikai onkológus szakorvos. Megesik, hogy a kezelést olyan orvos végzi, aki mindkét szakvizsgával rendelkezik.
Hogyan kell készülni rá?
A betegeknek a radiokemoterápiára nem kell külön készülniük, de javasolható a könnyű, nem megterhelő, változatos vegyes étrend.
Jár sugárterheléssel?
A radiokemoterápia sugárkezelési része értelemszerűen sugárterhelést jelent a szervezet számára, de következménye inkább csak akkor lehet, ha a kezelést gyerekkorban vagy fiatalabb felnőttnek adják. Ilyenkor idősebb korban - húsz-harminc évvel később - 1 százalékos eséllyel alakulhat ki másodlagos daganat a korábbi sugárterápia miatt.
Jár vele fájdalom?
A kezelések fájdalmatlanok, egyedül a kemoterápiához szükséges vénaszúrás okozhat kellemetlenséget.
Kinél nem végezhető?
Várandós betegnél nem szívesen adnak radiokemoterápiát, ha csak nem muszáj, elkerülik az alkalmazását. A kemoterápia általában nem javallott 70 éves kor felett (ilyenkor mindig egyedi mérlegelés szükséges általános belgyógyászati állapot alapján), mert ebben a korban a betegek már rosszabbul reagálhatnak a várható mellékhatásokra. Életkortól függetlenül feltétel a jó belgyógyászati státusz, a megfelelő vesefunkciós érték és vérkép, illetve a szív- és érrendszer megfelelő állapota. A kórelőzményben szereplő szívinfarktus vagy agyvérzés általában kontraindikációt jelent.
Milyen szövődményei lehetnek?
A sugárkezelés a bőrön és a nyálkahártyán gyulladást okoz. Emiatt fej-nyaki daganatoknál a szájüregben és a garatban, a nyelőcsőráknál a nyelőcső nyálkahártyáján, méhnyakráknál a hüvely, a hólyag és a bél nyálkahártyáján, húgyhólyagráknál szintén a bélben, tüdőráknál a hörgőben és nyelőcsőben gyulladás lép föl, ami panaszokkal jár. Ennek tünetei szájüreg-, torok- és garatfájdalom, hüvelyi égő érzés, nyelési nehézség, bélnyálkahártya-gyulladás (puffadás, alhasi fájdalom, hasmenés) és hólyagpanasz (gyakori, fájdalmas vizelés) lehet, míg a hörgő nyálkahártyájának gyulladásakor köhögés jelentkezhet. Agyi daganatoknál a sugárkezelés miatt agyvizenyő alakulhat ki, amely hányingert, hányást, szédülést idézhet elő. A fej-nyaki daganatoknál a sugárkezelés miatt tartós szájszárazság is kialakulhat. A nyelőcsődaganatok sugárkezelése után a későbbiekben nyelési nehézség maradhat vissza. A végbél nyálkahártyájának krónikus gyulladása székelési ingert okozhat. Az érintett szervek falában hegesedés alakulhat ki. Ez a kötőszövetes átalakulás merevebbé teheti az adott szervet, ami például a húgyhólyagnál vizelési problémákat eredményezhet. A tüdő hegesedése a légzőfelületet csökkentheti, ami miatt az érintettek fokozott terhelésnél hamarabb kifáradhatnak. Az agynál hosszú távú szövődményként romolhatnak a mentális funkciók.
A kemoterápia leggyakrabban hányingert és hányást okoz, de készítménytől függően ronthatja a vérképet (a fehérvérsejtek, a vörösvérsejtek és a vérlemezkék száma csökken), a vese- és a májfunkciós értékeket. Ezért kell alkalmazásakor fokozottan ellenőrizni a vér laboratóriumi eredményeit. Bizonyos készítmények az idegeket is károsíthatják (nagyothallás, érzészavarok jelentkezhetnek). A kemoterápia mellékhatásai nem azonnal jelentkeznek, hanem jellemzően pár órával később.
A fenti mellékhatások az esetek nagy részében hetek-hónapok után megszűnnek, és a radiokemoterápiával nagyon jó eredmények érhetők el, a betegek túlélése jelentősen javítható.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Takácsi-Nagy Zoltán sugárterápiás és onkológus szakorvosnak, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztály részlegvezető főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
