Mi ez a beavatkozás?
A Wertheim-műtét radikális, kiterjesztett méheltávolítás, amelynél nemcsak a méhet távolítják el, hanem a környező kötőszöveteket is. A műtét során jellemzően kiveszik a kismedencei nyirokcsomókat. Ezek azok a nyirokmirigyek, amelyek a lábak felé tartó ereken ülnek. A Wertheim-műtét több dologban is különbözik a méheltávolítástól (hiszterektómia): jóval komolyabb, összetettebb beavatkozás. Az operáció során a petefészket nem feltétlenül távolítják el, adott esetben bent is maradhat.
Milyen betegségeknél végzik?
Wertheim-műtétet korai méhnyakrákoknál végeznek, annál a stádiumnál, amikor a daganat még nem lépett ki a méhnyakból. Ilyenkor a műtét állhatna a méhnyak vagy a méh eltávolításából is, ugyanis a méh elég jól körülírt szerv, nem nagyon kapaszkodik össze más szervekkel. A gondot az okozza, hogy a méhnyakrák ki tud terjedni a körülötte lévő kötőszövetre, azon pedig ki is tud újulni. Emiatt a méhnyakrákműtétek nagy többségében ne csak a méhet vagy a méhnyakat távolítják el, hanem a körülötte lévő kötőszövetet is. A daganatsebészet elve ilyenkor, hogy mindig nagyobb szövetet kell eltávolítani, mint maga a daganat. Ez azért bonyolultabb, mert a kötőszövet már összekapaszkodik a végbéllel, a húgyhólyaggal, benne megy az ureter (az a kis cső, amely a veséből tart a húgyhólyagba), valamint a hajszálvékony idegek.
Régebben a kiterjedtebb méhnyakráknál is Wertheim-műtétet végeztek, de amióta a sugárkezelés fejlettebb, már nem feltétlen a Wertheim a megoldás. Ma már úgy gondolják, a sugárkezeléssel hatékonyabban kezelhető a kiterjedtebb, előrehaladottabb méhnyakrák. A beavatkozás ilyen esetekben sem csak élethosszabbító, hanem gyógyító hatású is lehet. Kezdeti stádiumban a beteg életkora, általános állapota és a tumor kiterjedése határozza meg, hogy a Wertheim-műtét vagy a sugárkezelés előnyösebb a számára.
Ritkán, de a méhtestrák egyes ritka típusainál is végeznek Wertheim-műtétet. Mellette van több olyan daganat is, amely viselkedhet úgy, mint a méhnyakrák, azaz beleterjed a méh körüli kötőszövetbe. Wertheim-műtétre azoknál is szükség lehet.
Az endometriózis kifejezetten szeret beleterjedni a méhnyak körüli szövetbe, emiatt a mélyen infiltráló endometriózis operációja részben hasonlít a Wertheim-műtéthez. Viszont ilyen esetben a beteg fiatal kora miatt a méhet általában nem veszik ki, csak a kötőszövetet távolítják el.
A Wertheim-műtétek száma mostanában azért csökken, mert a nagyobb centrumokban már nagyon szorosan együttműködnek a képalkotó diagnosztikát végző szakemberek, a nőgyógyászok, a nőgyógyászati daganatsebészek és a nőgyógyászatra specializálódott sugárterapeuták. Például ha olyan méhnyakrákos betegről van szó, akinek nyirokcsomóba is terjed a daganata, akkor nem feltétlenül operálják meg, hanem inkább sugárkezelésre küldik. A sugárkezelés előtt hastükrözéssel eltávolíthatók bizonyos gyanús nyirokcsomók, ezzel segítve a sugárkezelés gyógyító hatását. A kezelést ezen a módon személyre tudják szabni.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A Wertheim-műtét komoly hasi műtét, értelemszerűen teljes altatásban végzik. Az elmúlt években egyre gyakrabban laparoszkóposan kivitelezték, 4-5 órás műtét során, ez azonban mára változott, az orvosok egyre nagyobb számban végeznek újra nyitott műtéteket. Kiderült ugyanis – 2018 végén jött ki az első olyan nagy tanulmány, amely ezt vizsgálta –, hogy a laparoszkópos megoldásnál statisztikailag magasabb a kiújulás esélye. Ugyan a szakmát világszerte meglepte ez a fejlemény, a vizsgálatoknál 98 százalékos volt az 5 éves túlélés a nyitott műtéteknél, míg 93 százalékos a laparoszkóposnál. Emiatt került újra előtérbe a nyitott műtét annak ellenére, hogy az a nagyobb vágás miatt jobban megterheli a beteget. Nem tudják pontosan, hogy a laparoszkópos megoldásnál miért magasabb a kiújulás esélye, de vélhetően az is állhat a hátterében, hogy olyankor könnyebben szóródik a tumor a hasban.
Az operáció során a petefészket nem feltétlenül távolítják el. Ezt akkor javasolják, ha a szervvel amúgy nincs gond, és az érintett még nincs túl a menopauzán. Ilyenkor a szerv megtartása a hormontermelés miatt előnyös. A petevezetőt viszont jellemzően mindig eltávolítják, megelőzendő, hogy a későbbiekben esetleg petefészekrák alakuljon ki (a petefészekrák leggyakoribb típusa jellemzően a petevezetőből indul ki).
A Wertheim-műtétnél arra törekednek, hogy a beavatkozás idegmegtartó legyen. Ez azt jelenti, hogy az új technikákkal igyekeznek megtartani azokat a hajszálvékony, alig látható idegeket, amelyek a vastagbelet és a húgyhólyagot beidegzik. Ezeket korábban a méhet körülvevő szövettel együtt eltávolítottak. Az új eljárással meg lehet előzni, hogy a betegnek hosszabb távú, maradandó székelési vagy viselési problémája alakuljon ki.
Mennyi időt vesz igénybe?
A laparoszkópos Wertheim-műtét 4-6 órás, míg a nyitott műtét 2-4 órás.
Milyen szakorvos végzi?
Nőgyógyászati daganatsebész vagy ilyen beavatkozásokban jártas nőgyógyász végez Wertheim-műtétet. A statisztikák szerint ilyen műtétet csak akkor lehet jó eredménnyel végezni, ha az orvosnak kellő gyakorlata van benne.
Hogyan kell készülni rá?
A betegnek különösebben nem kell készülnie, de a műtét előtt természetesen át kell esnie kivizsgáláson. A kórházakba jellemzően már a műtét előtti nap befektetik.
Mire kell figyelni utána?
A műtét után a betegnek általában 7-9 napot kell eltöltenie a kórházban. Ez idő alatt a húgyhólyagját is megfigyelik, tornáztatják. Haza csak akkor engedik, ha a húgyhólyagja már jól működik. A betegeket a távozás után rendszeresen kontrollálják, általában 3 havonta.
Jár vele fájdalom?
A műtéttel az altatás miatt nem jár fájdalom, és mivel a műtét előtt jellemzően katéteres, gerinc melletti érzéstelenítést is behelyeznek, a fájdalom csillapítását az is segítheti. A betegeknek 2-3 napig kell fájdalomra számítaniuk, amely gyógyszeresen jól enyhíthető.
Kinél nem végezhető?
Akkor nem végezhető Wertheim-műtét, ha valakinek komoly társbetegségei vannak – például szívbetegsége vagy véralvadási problémája. Ilyen esetben inkább a sugárkezelést javasolják. Hasonló a helyzet a túlsúllyal, amely nagyon megnehezíti a műtétet, megsokszorozza a szövődmények számát. Könnyebben létrejöhet például sebfertőzés, nagyobb eséllyel alakul ki trombózis, vagy szétmehet a hasmetszés hege is.
Milyen szövődményei lehetnek?
Ugyan a beavatkozást ma már olyan technikákkal végzik, amelyek lehetővé teszik a vastagbelet és a húgyhólyagot beidegző idegek megtartását, a szövetek szétválasztása során picit mindenképpen sérül a beidegződés.
A műtét során lekopaszítják a húgyhólyagot és a húgyvezetőket is, az egész vizeletelvezető rendszert leszedik a környezetéről. Ez a szervet nagyon megviseli, rövidebb távon pedig problémákat okozhat. Emiatt lehet szükség arra, hogy a betegek átmenetileg haspréssel vagy önkatéterrel vizeljenek. Az új technikákkal már általában elkerülhető, hogy ilyen jellegű, hosszabb távú problémák alakuljanak ki.
A Wertheim-műtétnek gyakori szövődménye a székrekedés, de általában ez is rövid távú komplikáció. A betegeknek a nyirokcsomó-eltávolítás miatt dagadhat a lába, de hosszabb távon jellemzően ez sem marad meg. A nyirokmirigyek eltávolítása miatt megdagadhat a szeméremtest is, szintén átmenetileg.
Hasznos tudnivalók
A betegek gyakran hiszik úgy, hogy amikor méhnyakráknál nem Wertheim-műtétet, hanem sugárkezelést javasolnak nekik, akkor ez azt jelenti, hogy az orvosok lemondtak róluk, már nem operábilisak. De erről szó sincs, a gyógyulási esély sugárkezelésnél is ugyanolyan magas, csak éppen megesik, hogy valakinél az életkor, a méhnyakrák pontos típusa és a társbetegségek alapján várhatóan a sugárkezelés jár kevesebb kockázattal.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Novák Zoltán PhD szülész-nőgyógyász és nőgyógyászati daganatsebésznek, az Országos Onkológiai Intézet nőgyógyászati osztály osztályvezető főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
