Bár a HSV (herpes simplex vírus) mindkét típusa - az ajakherpeszt okozó HSV-1 és a nemi úton terjedő herpeszért felelős HSV-2 - milliókat fertőzött már meg világszerte, gyógymód egyelőre egyikre sincsen. Ez részben a vírus trükkös rejtőzködésének köszönhető: a fertőzést követően a vírus felkúszik az agyideg dúcainak idegsejtjeibe, és amikor a szervezet ellenanyagszintje kellően alacsony szintre csökken, újra és újra támadásba lendül.
Azt már régóta tudni, hogy bizonyos élethelyzetekben (például a nagyon stresszes időszakokban, az immunrendszer legyengülése esetén, napégés után vagy a menstruáció idején) rendre újra aktiválódnak a herpeszvírusok a szervezetben, és az érzőidegek mentén a bőrfelszínre jutva fájó, viszkető hólyagocskákat okoznak az ajkak körül vagy az intim területeken. Az azonban mindeddig rejtély volt, hogy hogyan és miért képesek az idegsejtekben szunnyadó vírusok időről időre újra aktiválódni. A Virginiai Egyetem Orvostudományi Karán dolgozó kutatóknak azonban sikerült feltérképezniük a vírusrészecskék működését - számolt be róla a News Medical portál .
Kihasználja az idegsejtek ingerlékenységét
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a stressz, a napégés, valamint bizonyos betegségek hatására miért aktiválódik újra a szervezetben sokszor évekig tünetmentesen szunnyadó vírus. Azt találták, hogy amikor a vírust rejtő idegsejteket fokozott ingerlésnek tették ki, a szunnyadó vírus érzékelte a bekövetkező változást, és megragadta az alkalmat az újraaktiválódásra. Egy laboratóriumi modellt dolgoztak ki a kutatáshoz, amelyben HSV-vel fertőzött egérneuronokat alkalmaztak, és megfigyelték, hogy a herpeszvírus fontos immunválaszt vált ki a szervezetben.
Hosszan tartó stressz vagy gyulladás hatására az immunrendszer egy bizonyos citokint, az interleukin 1 béta névre hallgató anyagot szabad fel - ez a citokin a bőr és a szem hámsejtjeiben is jelen van, és ha a sejteket ultraibolya sugárzás éri, akkor szintén felszabadul. A szakemberek megfigyelése szerint ez az interleukin 1 béta képes ingerelni az idegsejteket , optimális feltételeket biztosítva ezzel a herpeszvírus fellángolásához. "Figyelemreméltó, hogy a vírus miképpen képes kihasználni a testünkben zajló természetes immunreakciókat, és egyben remekül megmutatja, hogy bizonyos vírusok hogyan fejlődtek ki annak érdekében, hogy beépüljenek a természetes védekezőrendszerünkbe" - nyilatkozta Anna R. Cliffe, az egyetem Mikrobiológiai, Immunológiai és Rákbiológiai Tanszékének munkatársa, a kutatás egyik vezetője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az új felfedezés a kutatók szerint még közelebb vihet a herpesz és a herpesz okozta szembetegségek végleges legyőzéséhez, ugyanakkor további vizsgálatokra van szükség, mert az továbbra sem ismert, hogy a vírus képes-e megváltoztatni az idegsejtek citokinekre adott válaszát. Dr. Cliffe szerint ennek feltérképezése segíthet majd a herpeszvírus elleni hatékony gyógyszer kifejlesztésében.
