Az új betegcsoportnak nincs még magyar neve, angolból "nem cöliákiás glutén szenzitivitásnak" (NCGS) fordítják - mondta dr. Juhász Márk, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika osztályvezetője.
A betegség mindkét változatánál ugyanazok a panaszok: hasfájás, puffadás , hasmenés, ritkábban előfordulhat bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati (vetélés, meddőség) tünet is, jelentkezhet potenciazavar, alvászavar, ízületi probléma vagy akár úgynevezett "agyköd" is. Mégis van egy lényeges különbség, ami miatt fontos tudni, hogy a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek (Gluten Related Disorders) közül pontosan melyikben szenved a beteg - magyarázza a gasztroenterológus.
Dr. Juhász Márk arra hívja fel a figyelmet, hogy éppen a társuló betegségek megelőzése miatt fontos tudni, hogy cöliákiában vagy NCGS-ben szenved-e valaki. Ma már tudott, hogy a cöliákia esetében a családtagokat létfontosságú kiszűrni, hiszen a közvetlen rokonok a legveszélyeztetettebbek, a betegség ugyanis öröklődik. A szakember tapasztalata alapján sokan nem mennek orvoshoz, mivel a gluténmentes diétával (nem esznek búzát, árpát, rozst) enyhülnek a tüneteik. Ez szerinte azért baj, mert így nem derül ki, hogy van-e bélkárosodásuk, számíthatnak-e társuló betegségekre vagy esetleg a gyerekeik is hajlamosak-e a betegségre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az is előfordulhat, hogy úgy kezd valaki diétázni (például "paleózni"), hogy tévesen gondolja magát gluténérzékenynek. Hasonló tünetek utalhatnak ugyanis több, más betegségre is, például irritábilis bél szindrómára is, melyet kezelni kell. Ezért a kereskedelmi forgalomban kapható úgynevezett lisztérzékenységi gyorstesztek és az öndiagnózis helyett az alapos orvosi kivizsgálást javasolja a szakember.
A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján 2014 ősztől a betegeket egy anonim kérdőív kitöltésére kérik, ezzel is szeretnének többet megtudni a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek természetéről.
Ez is érdekelhet
