Sokan mondják, "allergiás vagyok a méhcsípésre" - ez azonban félrevezető, mert legtöbbször a 5-10 centiméteres duzzadt, piros helyi reakcióra értik, ami messze nem a méhméreg-allergia - szögezi le Ipolyi Topál Gitta, a HáziorvosBlog szerzője .
Többféleképpen reagálhatunk a méhcsípésre. Normálisnak számít, ha legfeljebb 10 centis bőrpír, duzzanat, fájdalom - ezeket a tüneteket elég helyileg kezelni.
Nagy, helyi reakciónak számít a 10 cm-nél nagyobb, egyre növekvő duzzanat a csípés helye körül. A szisztémás "válasznál" már egész testre kiterjedő szemek alatti táskák , tenyér és talpviszketés jelentkezik. Még durvább, ha sípoló légzés, légszomj, mellkasi szorítás vagy ájulás, szédülés is fellép. Ezekben az esetekben azonnal a 104-et kell hívni!
Halálos kimenetelű méhcsípés-allergia 3-50 esetben fordul elő évente egy Magyarországnyi méretű népességben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De mi a teendő, ha valakinek - életében először - súlyos allergiás reakciója van? A blog erre az esetre is ad megszívlelendő tanácsokat.
A kalcium ilyen esetben halottnak a csók, azonnal mentőt kell hívni, de addig is maradjunk a beteg mellett. Sürgős ellátásban a beteg adrenalint fog kapni, stabilizálják az állapotát. Majd körülbelül hat hét múlva allergológus kivizsgálja. Vérből és/vagy bőrpróbával vizsgálják a méh és darázsméreg-allergiát.
Ezek után a későbbiekben a betegnél mindig legyen készenléti adrenalin - igen drága, előre töltött fecskendőben vagy úgynevezett önbelövős tollban kapható -, amit az allergológus felírt. A betegnek be kell tudni adni saját magának az adrenalint, amint újabb csípés áldozata lett - 1-2 perce van erre. Az sem árt, ha a pénztárcában, vagy egy karkötőn rajta áll az allergia ténye, illetve az, hogy a csomagban keressenek adrenalint.
A teljes bejegyzést ide kattintva olvashatja el .
Ez is érdekelhet
