Csak később alakul ki az allergia
Az allergiások csak a hajlamot öröklik: a születés pillanatában még senkiről sem lehet megmondani, hogy ha a későbbiekben jelentkezik is nála ez a betegség, pontosan milyen formában történik majd. Egy allergiás szülő is növeli a kockázatot, ám kettő esetében (más tényezőktől: a környezet szennyezettségétől és az életmódtól is függően) akár 80 százalék körüli is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél megjelennek a tünetek - magyarázza Nékám professzor. Ez azonban nem jelenti, hogy például a parlagfű allergiás szülő gyereke is a parlagfűre lesz allergiás. Az allergiás hajlamból kialakulhat csecsemőkorban ételallergia , ekcémás bőr , a későbbiekben légúti allergia is, ezt előre nem tudjuk megjósolni, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan mikor fognak jelentkezni az első tünetek.
Anafilaxiás sokk is lehet
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés, vagy földi mogyoró fogyasztás következtében. Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés : egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyógyításra használt méreganyag
A folyóiratban közölt eset szerint a spanyol hölgy ún. apiterápiás kezelésre járt, vagyis megadott időközönként méhek csípésével kezelték. A méhek mérgének terápiás célú felhasználása - elsősorban az immunrendszer működésével összefüggő betegségek kezelésére - egészen az ókorig nyúlik vissza, ám hatását a mai napig sokan vitatják. Egy, az apiterápia káros hatásait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a hölgynél a kezelés során kialakulhatott bizonyos természetes ellenállás a méreganyaggal szemben, Nékám professzor azonban hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban! Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.
Az első tünetek
Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető. A tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.
Hogy segíthetünk?
A tünetek észlelésekor hívjunk mentőt vagy orvost. Kizárólag szakszerű segítség képes megelőzni az életveszélyes tünetek kialakulását, illetve megfelelően ellátni a beteget. Amíg megérkezik a segítség, maradjunk a beteg mellett, de ne itassuk, vagy kínáljuk semmivel. Ne adjunk neki kalciumot sem, nem fog segíteni a duzzanat, viszketés csillapításában.
Épp ellenkezőleg, hatására tovább csökken a beteg vérnyomása, így még rosszabb állapotba kerülhet. Antihisztamin és szteroid készítményeket se adjunk a helyszínen, mert hatásuk kialakulásához az a néhány perc, ami alatt az érintett személy sorsa eldőlhet, kevés. Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás első, sokszor egyetlen lehetősége: amennyiben elérhető, adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum (még) nem alakult ki - magyarázza Nékám professzor. Ez segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását, de nem helyettesíti a beteg orvosi ellátását, mentőt tehát ez esetben is hívni kell, hogy a beteget mielőbb sürgősségi ellátásba juttassa.
Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen (legtöbbször ez a helyzet), azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegő befújást, amit remélhetően egyre többen sajátítottak, sajátítanak el. Ezt a telefonos segítség hívás után akkor is el kell kezdeni, ha nem áll további segítség rendelkezésre.
"Jelenlegi irányelvünk szerint kötelező felajánlani az önbelövő adrenalin injekció felírásával beszerzésének lehetőségét azoknak a betegeknek, akik anafilaxiát már elszenvedtek. A betegnek ezután ezt mindig magánál kell hordania." A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy ha olyan, korábban már diagnosztizált beteggel vagyunk, akinél az anafilaxia tüneteit tapasztaljuk, akkor kérdezzünk rá az adrenalin injekcióra is, aminek a közelben, a táskájában, kabátjában kell lennie.
Az önbelövő injekciót mélyen a combizomzatba kell beadni, a hatását ugyanis kizárólag így tudja maximálisan kifejteni. Kevéssé ismert, de annál fontosabb tudnivaló, hogy az öninjekció működésbe lépését követően a tűt csak 8-10 másodperc után (!) szabad kihúzni. Ne feledjük, hogy orvosi segítségre ezt követően is szükség van. A beteg állapotától függően további beavatkozásokra - például folyadék pótlásra, oxigén adására - lehet szükség, illetve a fenti tünetek átmeneti javulás után ismét jelentkezhetnek.
Ez is érdekelhet
Forrás: Budai Allergiaközpont
