Aranyerességről akkor beszélhetünk, ha a mindenkiben természetes módon megtalálható aranyérköteg megnő, megnyúlik, kifordul vagy vérezni kezd. A nagyjából minden harmadik embert érintő betegség jelentkezhet a záróizom belső vagy külső oldalán is. Előrehaladott állapotú, súlyos aranyeresség esetén gyakran már csak a műtét az egyetlen megoldás.
Az, hogy egy adott páciensnek milyen beavatkozásra van szüksége, mindig egyedi elbírálást igényel. A gyakran alkalmazott hagyományos vagy lézeres eljárások az aranyeres csomót tápláló artéria elkötésére és az érintett véna eltávolítására irányulnak. A beavatkozás helyén ilyenkor sebfelület jön létre, amely gyógyulási ideje nagyban függ az adott operáció fajtájától és az egyéni eltérésektől.
Fájdalmas szövődmények
Mint minden műtét, az aranyeres beavatkozások során is előfordulhatnak szövődmények. Ilyen lehet például az indokolatlan vérzés, különböző fertőzések, gyulladások, tályogok, sipolyok kialakulása, a záróizom sérülése, az elhúzódó sebgyógyulás vagy varratelégtelenség. Hosszan tartó problémát okozhat például a műtét után jelentkező székletürítési zavar, székletinkontinencia, záróizom-hegesedés, végbélszűkület, vagy a kiújuló aranyér.
Ahhoz, hogy az aranyér szövődményeit megelőzzük, a műtétet követő hetekben különösképpen figyelni kell a megfelelő táplálkozásra és mozgásra. Bár a beavatkozás utáni napokban érthető a székletürítéssel kapcsolatos félelem, ahhoz, hogy a gyógyulás zökkenőmentes legyen, semmiképpen sem szabad elodázni. Nem a székelés ritkítására van szükség, hanem arra, hogy állaga könnyen üríthető legyen.
Éppen ezért a műtétet követően fokozott rostbevitelre és megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra van szükség. Ahhoz, hogy elkerülhessük a fájdalmas és könnyen komplikációkat okozó székrekedést, elengedhetetlenül fontos a rendszeres mozgás is. Műtét után kerülni kell a megterhelő gyakorlatokat, azonban például napi fél óra könnyű séta elősegítheti a jó emésztést és a zavartalan gyógyulást.
Előzzük meg a kiújulást
Nagy hangsúlyt kell fektetni a seb tisztán tartására annak érdekében, hogy megelőzzük a különböző kórokozók – baktériumok, gombák, vírusok – megtelepedését, és a fertőzések kialakulását. A megszokott napi tisztálkodás mellett fontos a székletürítést követő lemosás is. Műtét után nem elég a toalettpapír használata, hanem alaposan át kell öblíteni a végbél környékét is.
Ha az aranyeresség kialakulására hajlamosító tényezők – például egészségtelen étkezés, elhízás, mozgásszegény életmód – a műtét után sem szűnnek meg, az aranyér kiújulhat. Mivel a betegség kezdeti vagy középsúlyos állapotban még nem szorul műtétre, ezért fontos a korai felismerés. Enyhe stádiumban a javuláshoz gyakran elegendő a hosszú távon tartható életmódváltás, illetve az olyan vény nélkül kapható készítmények alkalmazása, mint például kamilla, varázsmogyoró-levél, valamint körömvirág-tartalmú kenőcsök és kúpok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A növényi eredetű bioflavonoidok családjába tartozó diozmin tartalmú tabletták szintén javasoltak, hiszen erősítik az érfalakat, és elősegítik gyulladások mielőbbi gyógyulását. A szövődmények elkerülésére alkalmasak a bőr- és nyálkahártyavédő szukralfáttal gazdagított készítmények, valamint az elölt E-coli baktérium kultúra szuszpenziót tartalmazó kúpok és kenőcsök is. Az elölt E-coli baktérium ugyanis képes olyan immunválaszt kiváltani a szervezetből, amely fokozza az érintett szövetek természetes védekezőképességét, és jelentős gyulladásgátló hatással is rendelkezik.
