A vas szervezetünk minden sejtje számára létfontosságú nyomelem: egyike az esszenciális (vagyis létfontosságú) elemeknek, amelyet a szervezetünk képes ugyan raktározni és hasznosítani, de nem képes előállítani, így külső forrásból kell azt felvennünk. Legfontosabb feladata az életműködésekhez szükséges oxigén eljuttatása a szervezet valamennyi sejtjéhez. Emellett az izmok, illetve bizonyos enzimek, valamint az immunrendszer működésében is fontos szerepe van. Hiánya ezért többféle egészségi probléma kialakulását is eredményezheti.
Egy átlagos felnőtt férfi szervezetének vasigénye naponta 8 milligramm körüli, míg a nőknél ez bizonyos életszakaszokban jelentősen magasabb. A menstruáció okozta vérveszteség miatt jelentősebb mennyiségre, nagyjából napi 18 milligrammra van szükségük, a terhesség során pedig még nagyobbra, közel 30 milligrammra nőhet a szervezetük igénye.
Honnan tudhatjuk, hogy vashiányosak vagyunk?
A vashiány hátterében számos ok húzódhat. Ezek egyike az elégtelen vasfogyasztás, amely főleg az egyoldalú táplálkozásra vezethető vissza. Ha valaki vitaminokban és ásványi anyagokban szegény étrendet követ, annál könnyen kialakulhat ez a probléma. A vegetáriánus, illetve vegán életmód mellett különösen fontos odafigyelni a megfelelő vasbevitelre. A növényekben is megtalálható ez a nyomelem, bár nem ugyanolyan mennyiségben, mint a húsokban, illetve a növényi vas kevésbé jól is hasznosul. Vegánoknak ezért javasolt a zöldbab, szójabab, brokkoli, spenót fogyasztása, hiszen ezeknek a növényeknek a vastartalma az átlagosnál magasabb. A felszívódást segítheti a C-vitamin, a B-vitaminok, a réz és a cink is, így érdemes az étrendbe olyan fogásokat is beválogatni, amelyek gazdagok ezekben a vitaminokban és ásványi anyagokban. A tea és kávé viszont akadályozza a felszívódást, a vashiányosoknak így érdemes kerülniük, vagy minimalizálniuk a fogyasztásukat.
Ritkább esetben okozhatnak vashiányt olyan gyógyszerek is, amelyek lassíthatják az élelmiszerben lévő tápanyagok felszívódásának ütemét. Általában a savtermelést befolyásoló, reflux vagy fekély miatt szedett készítményeknek lehet ilyen mellékhatása.
Érdekes módon a vas szervezetben való hasznosulását a vaskészletünk szabályozza: ha megfelelő a szintje, kevesebb szívódik fel, ha azonban kevés van belőle, úgy a felszívódás is nagyobb mértékű lesz. A vas hiányára többféle tünet utalhat, azonban a legtöbb sajnos nem igazán specifikus, ami nehezíti a probléma felismerését. Indokolatlan fáradtság, levertség lehet úrrá az emberen, a bőre sápadttá válik, szédülés és fejfájás is jelentkezhet. Gyakori még az erős szívdobogásérzés, valamint a nyelési nehézségek.
A folyamat előrehaladtával vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ilyenkor a vörösvértestek száma jelentősen lecsökken, a vér hemoglobinszintje olyan alacsonnyá válik, hogy a sejtek már nem jutnak elegendő oxigénhez. A vashiányos anémiaként ismert kórkép lényegében bármely korosztályban és nemnél felléphet, de különösen gyakori a gyermekek és a fiatal nők körében, és rendszerint tovább rontja az érintett személy fizikai és szellemi terhelhetőségét. Vashiány következményeként ritkább esetben meddőség is előfordulhat.
Hogyan pótoljuk a vasat?
Mivel a vashiánynál említett panaszokat számos más betegség is kiválthatja, feltétlenül javasolt konzultálni az orvosunkkal, aki kiderítheti, hogy valójában mi állhat a tüneteink mögött. Természetesen a vasat is elsősorban étkezéssel kell bevinni, a kisebb hiány változatos és vasban gazdag ételek (vörös húsok, máj, tojás, hüvelyesek) fogyasztásával is kompenzálható. Mivel a C-vitamin segíti a vasfelszívódást, ajánlott emellett azt is pótolni.
Előfordulhat azonban, hogy még így sem tudjuk feltölteni a vasraktárakat. A vashiányos állapotot a szupermarketek polcairól beszerzett étrend-kiegészítők helyett érdemes inkább a patikák vény nélkül kapható készítményeivel, lehetőleg gyógyszerminőségű vaspótlóval kezelni, illetve megelőzni. A gyógyszerész, illetve a háziorvosunk is segíthet kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb vaspótló készítményt.