A rost szerepe
Megkülönböztetünk egymástól vízben oldódó (pl. pektin) és vízben nem oldó (pl. cellulóz) rostokat. A vízben nem oldódó rostok szerepe kiemelten fontos a táplálkozásunk során, hiszen egyfajta béltisztítóként működnek: emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, mozgásuk során kipucolják a beleket és elősegít a béltartalom rendszeres ürítését. A vízben oldódó rostok betegségmegelőző hatással is rendelkeznek: növelik a szervezet védekezőképességét a koszorúér megbetegedésekkel, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben, illetve megkötik az emésztőrendszerben a koleszterint, így az nem tud felszívódni.
Ha tilos a glutén
A különböző gabona allergiák, glutén intolerancia, valamint a cöliákia (lisztérzékenység) mellett, egyes szabadon választott diéták (például paleo) is kizárják a glutén tartalmú alapanyagok fogyasztását. Azonban a - búza-, rozs- és árpamentes - diéta során használható, keményítőben gazdag lisztkeverékekre kifejezetten jellemző a magas szénhidrát mellett az alacsony rosttartalom. Az elsősorban kukoricából, rizsből és burgonyából készített termékek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása már önmagában emésztési problémákat okozhat. Ha mellette még rendszeresen ezekből az alapanyagokból készült reggeli gabonapelyheket eszünk, és a köreteink is elsősorban rizsből, krumpliból vagy kukoricatésztából állnak, azt hosszútávon nagy valószínűséggel megsínyli a szervezetünk.
Az egyoldalú, rostszegény diéta nem csak könnyen hiányállapotok kialakulásához vezethet, hanem rendszertelen széklethez vagy székrekedéshez is. A kiszámíthatatlan időközönként jelentkező székelési ingerrel akár napokig várathat magára, ezért a béltartalom szárazzá, keménnyé és nehezen üríthetővé válhat. Ezt az állapotot kellemetlen tünetek, hasi fájdalom, puffadás kísérheti, ezért könnyen előfordulhat, hogy a komolyabb szövődmények elkerülése érdekében vény nélkül kapható székletlágyító készítményekre lesz szükségünk. Bár a kíméletes hashajtó szerek biztonságosan használhatóak, célszerű elsősorban a megelőzésre törekedni.
Gluténmentes rostpótlás
Fontos szabály, hogy minden étrend során a változatos, alacsony szénhidráttartalmú, de rostban gazdag ételek fogyasztására kell törekedni. Különösen akkor, ha ez a diéta hosszú távú vagy - például a cöliákia esetén - akár egy életre szól. Természetesen gluténmentesen is megtehetjük mindezt, hiszen már szinte mindenhol elérhetőek az olyan a magas rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalmú gabonák és álgabonák, mint például a köles, a hajdina, a quinoa, amaránt, valamint a különböző maglisztek és magpelyhek (chia, szezám-, lenmag) amelyekkel akár a készen kapható lisztkeverékeket is dúsíthatjuk.
Szintén kiváló gluténmentes rostpótoló az útifűmaghéj, amely még a péksütemények állagát és eltarthatóságát is javítja. Ezek az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő élelmiszerek nem csak péksüteményekhez használhatóak: a párolt quinoa vagy köles nagyszerű köret, a puffasztott amarant tökéletes müzli alap, chia magból készíthetünk pudingot, az útifűmaghéjat pedig belekeverhetjük a gabonapelyhekbe is.
Székletlágyítás segíthet a rendszertelen székleten
A rostban gazdag, minőségi és változatos táplálkozás, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás és az emésztést segítő rendszeres testmozgás mellett különböző vény nélkül kapható székletlágyítókat is alkalmazhatunk. A rendszertelen széklet vagy székrekedés esetén a makrogol tartalmú, úgynevezett ozmotikus hashajtók hatékony segítséget jelenthetnek, hogy elkerüljük a kemény és száraz széklet ürítésével járó nehézségeket. Ezek a készítmények nem szívódnak fel a vastagbélben, hanem meglágyítják a székletet, megnövelik annak térfogatát, ezáltal megkönnyítik útját a bélben, majd vele együtt kiürülnek.