A vízfejűség olyan állapot, amelynél az agykamrákban kórósan megszaporodik az agyvíz mennyisége. Az esetek egy részében emiatt nyomásfokozódás alakul ki, ami károsíthatja az agysejteket. A vízfejűség csecsemő- és gyermekkorban a legszembetűnőbb, ettől függetlenül bármilyen életkorban előfordulhat.
Az eltömődés hátterében több ok is állhat. Ha gyerekkorban alakul ki, akkor kiválthatják veleszületett okok és szüléskori károsodások, agyi bevérzések. A felnőtt korban kialakuló vízfejűségnek szintén több oka lehet. Ilyen lehet például egy kullancscsípés okozta súlyos agyhártya-agyvelőgyulladás. Állhatnak a háttérben koponyatraumák, ahol szintén a vérzés, későbbi hegesedés okozhat problémát.
A vízfejűség diagnózisának első lépése a klinikai vizsgálat, amelyre az agynyomás-fokozódás gyanúját felvető tünetek miatt kerül sor. Az agynyomásmérés általában úgy történik, hogy az orvos gerinccsapolást végez. Ha többet szeretne tudni a vízfejűség diagnózisáról, a gerinccsapolás folyamatáról olvassa el Betegségek A-Z szócikkünket .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vízfejűségolyan állapot, amelynél az agykamrákban kórósan megszaporodik az agyvíz mennyisége
Hogyan kezelhető a vízfejűség?
A kezelés úgy történik, hogy az agykamrába idegsebészeti műtéttel behelyeznek egy shunt-öt, ami tulajdonképpen egy "szelep", egy hajlékony, vékony, rugalmas cső. Ennek egyik végét fúrják be az agykoponyába, a másikat pedig a nyakon és a mellkasi részen keresztül leggyakrabban a szabad hasüregbe, ritka esetekben közvetlenül a jobb szívpitvarba vezetik.
Tudta?
Az agyvíz az agykamrákban termelődik, gyerekkorban óránként nagyjából 20 milliliternyi. Felnőttben a teljes térfogata 150 milliliter, újszülött korban 50 milliliter. Mennyisége normál esetben a termelődés és az elszivárgás egyensúlya miatt állandó.
Ez is érdekelhet
További hasznos tudnivalókért olvassa el, a Betegségek A-Z szócikkünket a vízfejűségről .
