Öt év után adta ki új, koleszterinre vonatkozó ajánlását az amerikai kardiológiai szakmai szövetség, amelyet széles szakmai egyetértés fogadott. Dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy az új elvek a szív-érrendszeri betegekhez és az egészségesekhez is szólnak.
Első az életmód, aztán jöhet a gyógyszer
2018 végén adta ki az American College of Cardiology és az American Heart Association az új koleszterinajánlást, amely komoly szakmai támogatást kapott, többek közt az American Diabetes Association részéről.
Ennek egyik legfontosabb irányelve, hogy a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás minden korosztály számára az alapja annak, hogy megelőzzék a szív-érrendszeri betegségeket, valamint csökkentsék azok rizikófaktorait, így a magas koleszterinszintet is. Ugyanakkor ha már kialakult az érszűkület, az új ajánlás az életmódváltás mellett intenzív sztatinterápiát is ajánl, hogy csökkenthető legyen az LDL-koleszterin szintje. Például azoknál, akik már átéltek szívinfarktust vagy sztent-beültetést, az LDL-C szintjének legalább 50 százalékos csökkentését ajánlják.
Konkrét célérték az ajánlásban
A szakemberek örömére az új ajánlások konkrét célértékeket tartalmaznak az egyes betegcsoportoknak. Például azoknak az érszűkületeseknek , akik a magas kardiológiai kockázatú csoporthoz tartoznak, a sztatinterápiával elérendő célérték LDL-C esetében 70 mg/dl.
A gyógyszerek közül az amerikai szakmai szervezetek első lépésként az új generációs ezetimibe hatóanyagú gyógyszereket ajánlják, amelyek megakadályozzák a koleszterin felszívódását a bélben. Ha ezek nem válnak be, a PCSK9 gátlókat javasolják, amelyek injekciós formában hozzáférhetők, és lassan az áruk is csökken.
Ha valakinek magasabb az LDL-C szintje, mint 190 mg/dl, de egyébként egészséges, szintén ajánlott a gyógyszeres segítség, bár ebben az esetben elég csak a 100 mg/dl LDL-C célértéket elérni. A 40-75 éves cukorbetegeknek , akiknél az LDL-C szint nem magasabb, mint 70 mg/dl, elég csak a közepes intenzitású sztatinterápia, de ha egyéb rizikófaktorok is megtalálhatók, és az érintett elmúlt 50 éves, akkor magas intenzitású terápia ajánlott.
Vagyis a koleszterinszinttől, az érszűkület meglététől, az életmódtól és egyéb rizikófaktorok jelenlététől függően kell függővé tenni a gyógyszeres koleszterincsökkentés lehetőségét, az egyéni toleranciát és kiegészítő terápiás lehetőségeket figyelembe véve.
Ez a teendő, ha csak enyhén emelkedett meg a koleszterinszint
Sokakban felmerül a kérdés, mit kell tenniük az egyébként egészséges személyeknek, akiknek csak egy kicsit magasabb a koleszterinszintjük, de nem tartoznak a fenti kategóriákba. Ez az az eset, amikor döntő szerepe van az orvos-beteg kapcsolatnak.
Az irányelv lényegében megegyezik az Európai Kardiológus Társaság állásfoglalásával - hangsúlyozza a kardiológus. A gyakorlatban az enyhén emelkedett koleszterinszint esetén először meg kell határozni a páciens rizikóját, tekintetbe véve többek közt a nemet, az életkort, a családi anamnézist, a dohányzást, a testsúly, a BMI -t, a vérnyomást, és persze magát a koleszterinszintet is. Ha kiderül, hogy a páciens a veszélyeztetett csoportba tartozik, az ajánlás szerinti koleszterin-célértéket kell elérni.
"Jelenlegi ismereteink szerint a koleszterin minél alacsonyabb, annál jobb. Ezt mutatják az epidemiológiai vizsgálatok, az állatkísérletek és a genetikai retrospektív vizsgálatok. Nagy kérdés, hogyan lehet elérni a célértéket" - tette hozzá Dr. Vaskó Péter. E tekintetben elsőként a diétával, életmódváltással kell próbálkozni, második lépés lehet a sztatin és/vagy fibrát adása, és ezután jöhet szóba az amerikai irányelvben megjelölt PCK-9 vegyület, amely már forgalomban lévő, havi egyszeri injekció. Erről tudni kell, hogy meglehetősen drága, és még nincs annyi tapasztalat vele, mint a többivel. Összességében tehát életmóddal és gyógyszerrel is arra kell törekedni, hogy a koleszterinszint csökkentésével a következményesen kialakuló betegségek rizikóját is csökkentsük.