A bőrelváltozások típusai

A sérült anyajegyből mindenképpen melanoma alakul ki? Részletek itt.

Bőrünkön a legkülönfélébb elváltozások jelenhetnek meg, amelyeket számtalan behatás okozhat. Meghatározásukban sokat segít a felszínük, a méretük, a színük és a tapintásuk. A pontos diagnózis pedig rendkívül fontos, ugyanis nem mindegy, hogy csupán egy visszamaradt hegről vagy egy rosszindulatú daganatos elváltozásról van-e szó.

Jóindulatú bőrdaganatok

Bár sok kinövés barnás színe miatt anyajegynek nézhető, rendkívül sok esetben teljesen másról van szó. A jóindulatú bőrdaganatok ismérve, hogy egészséges szövetből állnak, sejtjeik pedig nem terjednek a vér- vagy a nyirokáram útján. Bizonyos esetekben azonban el is rákosodhatnak, így ezeket is érdemes figyelemmel kísérni.

• Anyajegyek: a bőr bizonyos területein megjelenő szövetszaporulatok, amelyek lehetnek mirigy- vagy éreredetűek, de akár kötőszövetesek is. Az elnevezés onnan származik, hogy az anyajegyek bármely életszakaszban, így már magzati korban is kialakulhatnak. Lehetnek világos színűek és alig észrevehetőek, de akár erősen pigmentáltak is jól körülhatárolható szélekkel. A kékes színűektől sem kell különösebben tartani, ugyanis az elsősorban kézháton vagy alkaron található csomók jóindulatúak. Érdemes azonban rendszeresen ellenőriztetni az anyajegyeket, különösen, ha megváltozik a nagyságuk, a színűk, a formájuk, esetleg vérezni kezdenek. Egyes anyajegyekben szőrszálak is nőhetnek, illetve kialakulhat erős szőrrel fedett, úgynevezett Tierfell-naevus is. Amennyiben ezek felületi mérete jelentős, rendszeres kontroll javasolt, 5-10 százalékos az esélye ugyanis, hogy elrákosodnak. Az atípusos anyajegyek ismérvei, hogy szabálytalan alakúak, széles színskálán mozognak, keménységük is eltérő. Ha egyre több jelenik meg, feltételezhető az úgynevezett dysplasiás naevus szindróma kialakulása is.

• Café-au-lait folt: világosbarna, változatos alakú folt, amely felül, a hámban helyezkedik el. Ha másfél centiméteresnél nagyobb, és féltucatnál több jelenik meg, akkor gyanakodni kell a háttérben meghúzódó Recklinghausen-kórra. E kór esetén a bőr alatti csomók már igencsak kitapinthatóak. Ezek nem mások, mint a bőrben lévő idegek mentén megjelenő, sűrűn egymás mellett kialakuló daganatok, amelyek akár el is rákosodhatnak.
• Aktinikus keratózis: az életkor előrehaladtával a napfénynek kitett bőrterületeken jelentkező bőrszínű, vörösesbarna vagy sárgásbarna plakkok rákmegelőző állapotot jelezhetnek. A kórosan fokozott elszarusodás nem jár különösebb panasszal, de száraz, tapadó hámlás jellemzi. Időnként bőrszarvvá alakulhat, amelyből szintén válhat rosszindulatú sejttúlburjánzás.
• Keratózis piláris: csirkebőr hatású, érdes tapintású, hámlással járó elváltozás, amelyet a bőr alsóbb rétegeinek elhalt sejtjeiből kialakuló, szőrtüszőt kitöltő szarudugók okoznak. Leginkább a felkarok, a combok és a farpofák területein jelentkezik. Fájdalommal, viszketéssel nem jár, csak esztétikai problémát jelent.
• Fibróma: az igen gyakori jóindulatú bőrcsomók főként a nőkre jellemzőek, elsősorban a végtagokon jelennek meg. Az egyedülálló bőrnövedékek olykor akár rovarcsípés, seb vagy szőrtüszőgyulladás helyén is kialakulhatnak. Az 1-10 milliméter nagyságú, tömött, barna elváltozások alatt jól kitapintható egy egész csomó is.
• Syringoma: bár annak tűnik, a szem környékén található, 1-3 milliméter átmérőjű, sárgás-fehér színű bőrnövedékek korántsem anyajegyek. Ezek a verejtékmirigyekből kiinduló, nagyon gyakori, jóindulatú tumorok.
• Xanthelasma: gyakran a szervezet zsír-anyagcseréjének zavarára utalnak a szemhéjakon megjelenő növedékek, amelyeket az irhában raktározódó zsírszerű anyagok alkotnak.
• Keratoacanthoma: főként a napfénynek kitett területeken jelennek meg ezek a szabályos, félgömbszerű elváltozások. A kezdetben bőrszínű daganat bevörösödhet, közepe elszarusodva leválhat kráterszerű bemélyedést hátrahagyva. Igen gyorsan növekszik, akár magától is elmúlhat, de laphámrákká is alakulhat.
• Lentigo solaris: leggyakrabban fénykárosodott bőrfelületen jelentkező elváltozás, amely az addig többé-kevésbé egyenletesen pigmentált bőrfoltban sötét foltok megjelenését okozza. Később lentigo maligna válthat belőle, amely a melanoma kezdeti állapota.
• Közönséges szemölcs: főleg gyermek- és fiatal felnőttkorban, illetve leginkább az ujjakon és a kézháton jelenik meg. Általában félgömbszerűen domborodik ki a bőr felszínéből, jól körülhatárolt, nem fájdalmas. Hafájdalomjelentkezik, akkor elfertőződött, illetve a köröm alatt kinövő közönséges szemölcs is fáj. Mérete is eltérő, az igen picitől az egy centiméterig is terjedhet. Felülete lehet érdes, tagolt, szurkált is, színe pedig sárga, barna vagy szürkésfekete.
• Lógó szemölcs: gyakran jelenik meg arcon, nyakon, ajkak környékén, szemhéjakon, az állon és a homlokon ez a hosszúkás, szálas, kocsányos, bőrszínű vagy halványbarna kinövés. Fertőzés útján terjed, de csak esztétikai problémát okoz. Mivel azonban kényes helyen nő, orvosra kell bízni az eltávolítását.
• Tyúkszem: ez is egy szemölcs, de mivel a talpon jelenik meg, nem képes kifelé nőni, így a bőr mélyébe terjeszkedve számos idegvégződést nyom. Minél nagyobb, annál fájdalmasabb, de ezt leszámítva ártalmatlan. Arra azonban ügyelni kell, hogy a szoros cipő és a fokozott izzadás miatt olyan mértékben felhalmozódhat egy adott területen, hogy összenőve kialakul az úgynevezett mozaikszemölcs.
• Lapos szemölcs: a futószemölcs, vagy más néven laposszemölcsfőként gyerekeknél és fiataloknál, legyengült immunrendszerűeknél fordul elő, de idős korban is jelentkezhet. Mivel az elváltozás felülete sima, színe pedig sárgásbarna vagy bőrszínű, gyakran anyajegynek nézik. Eléggé ellenállóak a kezeléssel szemben. A HPV bizonyos törzsei okozzák, de az időseknél számolni kell a bőr öregedésével járó elváltozásokkal is, amelyek nem vírusos eredetűek.
• Uszodaszemölcs: ez a fajta hámszaporulat nagyjából 1­3 milliméter átmérőjű, kemény, leggyakrabban félgömb- vagy gyöngyszemszerű, bőrszínű vagy gyöngyházfényű, közepén apró, köldökszerű behúzódással. A himlővírus okozza, általában ekcémás bőrön vagy legyengült immunrendszerű gyerekeken jelentkezik.
• Hegyes függöly: ez az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő szemölcs, amely a nemi szerveken okoz elváltozást. Főként a húgycső és a végbélnyílás körül jelennek meg a puha, nedves, kisméretű, szürkés vagy rózsaszínű kinövések, amelyek mérete nagy skálán mozog. Gyorsan gyarapodnak, összefolyva karfiolszerű növedéket alkotva. Igen fertőző, ráadásul nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi problémákat is okoz. Egyik típusa szinte ki sem emelkedik a bőr, illetve a nyálkahártya szintjéből, míg a másik hatalmasra nő és deformálja az ép szöveteket. A lebenyek között baktériumok is megtelepedhetnek, ami bűzös, gennyes váladékozással járhat. Akár laphámrákká is alakulhat.
• Bowenoid papulosis: szintén a HPV okozza a külső nemi szerveken megjelenő, különböző nagyságú hyperpigmentált növedékeket. Ezek akár el is rákosodhatnak, ezért mindenképpen javasolt megnézetni a bőrgyógyászati rendelésen.
• Lewandowsky-Lutz-féle diszplázia: a Bowen-kór és a laphámrák megelőző állapota az igen ritka, családon belül halmozódó bőrjelenség, amely gyerekkorban még csak a kéz- és lábháton jelentkezik, ám felnőttkorra ellepheti az egész testet is.

Rosszindulatú bőrdaganatok

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

• Bazálsejtes vagy alapsejtes bőrrák: a leggyakoribb rosszindulatú daganat a szőrtüszők mélyén levő hámsejtekből indul ki fénykárosodott bőr esetén. Eleinte apró, sima és lassan növekszik, szélein eres, bőrszínű. Áttétet nem okoz, de családon belül halmozódik. Főként a homlokon és az orcák környékén jelentkezik.
• Laphámsejtes bőrrák: a kezdetben kicsi, tömött, vöröses csomó a férfiak esetében kétszer gyakoribb. Fénykárosodott bőrön, hegek vagy nem gyógyuló sebek területén keletkezik. A kifekélyesedés intő jel lehet. Általában nem ad áttétet, kivéve, ha az ajkakon alakul ki.
• Bowen-kór: eleinte gombás fertőzésnek, ekcémának, pikkelysömörnek tűnik ez a hámló, vöröses-barnás elváltozás, amely csak a hámot érinti. Lassan fejlődik, alakja rendellenes, tapintása érdes, felülete hámlásra hajlamos.
• Melanoma malignum: mivel a pigmentképző sejtekből indul ki, mire a szervezet felismeri, a daganat már komoly áttéteket ad. Rosszindulatú, halállal járó rák. Nőkön jóval gyakoribb, főként a fehér bőrön jelenik meg, de harmada anyajegyből alakul ki tartós irritáció miatt.
• Paget-kór: az emlőudvar enyhe gyulladásával, viszketésével, váladékozásával, szárazságával járó betegség az emlőállomány invazív rákját jelzi. Azekcémaés a gombás fertőzés kizárható, ha mindkét oldalon jelentkeznek a tünetek.
• Queyrat-kór: rendszerint körülmetéletlen férfiakon alakul ki. Jól kivehető, vöröses, bársonyos terület a hímvessző bőrén vagy a makkon. A fityma alatti terület irritációja miatt alakulhat ki. A kezeletlen terület elrákosodhat.
• Kaposi-szarkóma: a rosszindulatú érdaganat mögött herpeszvírus húzódik. A betegség bőrdaganatokkal jár, főként idős férfiakat érint. Nagyon gyakran kéz és lábfejen jelentkeznek az apró, bíborszínű vagy barnás, fájdalmas csomók.