Maga az aktinikus keratózis egy ultraibolya sugárzás által kiváltott szarusodás. Ilyenkor a bőr súlyosan károsodik, és bőrelváltozások, érdes tapintású foltok jelennek meg a felületén. A probléma többnyire a napfénynek leginkább kitett területeken alakul ki: az arcon, orron, ajkakon, füleken, nyakon, karon, kézfejen. A világos bőrrel, szemszínnel és hajszínnel rendelkezők veszélyeztetettebbek, illetve a gyenge immunrendszer is növeli a rizikót. Az aktinikus keratózis rákmegelőző állapotnak minősül, azaz megfelelő kezelés nélkül bőrrák alakulhat ki belőle.
A Tamperei Egyetem tudósai nemrég publikálták egy tanulmányt , miszerint egy új - eddig meg nem nevezett - krém segíthet az aktinikus keratózisban szenvedőknek.
Hogyan hat a krém?
Kutatásuk során a szakemberek két különböző készítmény hatását vizsgálták 70 aktinikus keratózisban szenvedő páciens részvételével. Az egyik ilyen kenőcs aminolevulinsavat tartalmazott. Az alanyoknak az elszarusodott területre kellett kenniük az adott krémet, majd a felvitel után két órán át a szabadban kellett várniuk, hogy a készítmény összetevői a napsugárzás hatására akcióba lépjenek. A kezelés hatására a rákosodásra hajlamos sejtek elhaltak, és a bőrelváltozások egy héten belül leestek, mint a var a begyógyult sebekről.
A krém egyetlen használat után is hatékonynak bizonyult, ráadásul alkalmazása semmilyen fájdalommal vagy kellemetlenséggel nem járt. Ezzel szemben például a már egy ideje Magyarországon is kapható, fluorouracilt tartalmazó készítményeket a Daily Mail által megkérdezett szakértő elmondása szerint négy héten át mindennap alkalmazni kell, hogy hassanak. Emellett ezek mellékhatásokat is okozhatnak: fájdalommal és bőrirritációval járhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: dailymail.co.uk
