A cukorbetegség súlyos szövődményei

Az orvostudomány ma még nem képes gyógyítani a cukorbetegséget, a kezelés csupán a szövődmények kivédését szolgálja. Fontos azonban, hogy az esetek jelentős részében sokat lehet tenni a kórkép kialakulásának megelőzése vagy késleltetése érdekében.

A cukorbetegség, avagy a diabétesz mellitusz egy anyagcserezavar, amely során a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani az elfogyasztott ételekből származó egyik energiaforrást, a glükózt, közismertebb nevén a szőlőcukrot. A probléma fókuszában egy hormon, a hasnyálmirigy által termelt inzulin áll, amely egyfajta közvetítőszerepet tölt be a sejtek glükózfelvételében. Függően attól, hogy ez a folyamat hol és milyen okokból szenved kárt, többféle típust is megkülönböztetünk a cukorbetegségen belül.

cukorbetegség

Az inzulin termelése és működése

A két leggyakoribb típus az 1-es és a 2-es típusú diabétesz, melyek közül az előbbi egy autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy az érintettek immunrendszere - tévesen - betolakodóként azonosítja, emiatt pedig el is pusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. A hormon hiányában a glükóz a véráramban marad, a sejtek éhezni kezdenek, mindezt pedig a szervezet csak rövid távon képes ellensúlyozni. Az 1-es típusú cukorbetegség kortól függetlenül bárkinél és bármikor kialakulhat, valójában tehát megelőzésről ez esetben nem lehet beszélni, habár jelenleg is folynak tudományos kutatások a témában.

Lényegesen más azonban a helyzet a cukorbetegek mintegy 90 százalékánál fennálló 2-es típusnál. Ennek alapját az inzulinrezisztencia adja, amely során a szervezet sejtjei nem tudnak kellő hatékonysággal kapcsolódni a közvetítő hormonhoz, magyarul mondva, csökken annak glükózfelvételt elősegítő képessége. Emiatt azonos mennyiségű szőlőcukor mellett egyre több és több inzulint kell kibocsátania a hasnyálmirigynek, ami idővel a termelésben részt vevő sejtek kimerüléséhez vezethet. Eközben a vércukorszint is előbb-utóbb kilép a normál tartományból, bizonyos szint után pedig kialakul a tényleges cukorbetegség, amely már visszafordíthatatlan állapotot jelent.

Az inzulinrezisztencia , ezáltal pedig a 2-es típusú diabétesz fellépésében többféle kockázati tényező is szerepet játszik, ezek között pedig akad olyan, amelyre életmódunkon keresztül jelentős befolyásunk van. Mi több, a túlsúlyt és az elhízást, ezen belül is a hastájékon felszaporodó zsírt az egyik legfontosabb rizikófaktorként tartják számon a cukorbetegség vonatkozásában, márpedig egészséges táplálkozással és kellő mennyiségű, az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő testmozgással a legtöbb ember könnyen megszabadulhat a felesleges kilóktól.

A testtömegindex-kalkulátorunk segítségével megtudhatja, hogy a testsúlya ideális, vagy elhízott, esetleg túl sovány-e. A kalkulátor itt érhető el.

Egészségügyi szempontból a 25-ös érték feletti testtömegindex számít problémásnak, amely egy 175 centiméter magas felnőtt esetében körülbelül 77 kilogrammos testsúly felett áll fenn. Ugyancsak veszélyt jelent e tekintetben a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és nőknél a policisztás ovárium szindróma (PCOS), ezek kezelésére tehát szintén fokozott figyelmet kell fordítani. Mindezek nyomán sokat tehetünk a 2-es típusú diabétesz megelőzéséért, illetve a kezdődő inzulinrezisztencia visszaszorításáért.

A leggyakoribb szövődmények

Fontos megemlíteni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség igen alattomos kórkép. Kialakulása során a vércukorszint fokozatosan, lassan emelkedik, így nem okoz egyik napról a másikra látványos panaszokat, ráadásul a lehetséges tünetek sem túl árulkodóak. Önmagában az egyre gyakoribbá váló vizeletürítés, a gyakran jelentkező éhség és kimerültség, a fokozott fertőzéshajlam, valamint a szájszárazság és bőrviszketés sok esetben nem nyújt elegendő alapot rá, hogy az érintett beteg orvoshoz forduljon. Megeshet tehát, hogy a betegség hosszú időn keresztül észrevétlenül károsítja a szervezetet a magas vércukorszint révén, mielőtt felfedeznék. Sőt gyakran előfordul, hogy éppen valamilyen kialakult szövődmény vizsgálata során derül fény a háttérben megbúvó anyagcserezavarra.

A szövődmények elkerüléséhez elengedhetetlen az egyénre szabott kezelés meghatározása, illetve a páciens részéről annak maradéktalan betartása. A terápia egyaránt magában foglalhat étrendi és általában véve életmódbeli előírásokat (különös tekintettel a szénhidrátbevitelre), gyógyszeres kezelést és inzulinpótlást. A cél a vércukorértékek normál tartományon belül tartása, így a túlzottan alacsony (hipoglikémia) és magas vércukorszint (hiperglikémia) elkerülése. Míg előbbi főként akut következmények (ájulás, kóma) veszélyét hordozza magában, addig utóbbi inkább hosszú távon okozhat problémát.

A véráramban felgyülemlő glükóz többek között vaksághoz, veseelégtelenséghez, lábamputációhoz, valamint egyéb életminőséget rontó szövődményekhez vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a diabéteszes ideghártya-betegség, avagy retinopátia felelős az összes látásvesztéssel járó eset 2,6 százalékáért. A végstádiumú vesebetegség négyötödét váltja ki cukorbetegség, magas vérnyomás vagy a kettő kombinációja, továbbá a szénhidrát-anyagcsere zavara mellett két-háromszor magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is. A keringés és az idegek károsodása (neuropátia) révén fekélyes sebek alakulhatnak ki a lábszáron, ami a magas vércukorszintre jellemző fokozott fertőzéshajlammal együtt végül szövetelhalást, ezáltal a végtag szükségszerű amputációját idézheti elő. Az ilyen típusú sebészeti beavatkozások előfordulása 10-20-szor magasabb a cukorbetegek körében.

Aki cukorbeteg, vagy cukorbeteg van a közvetlen környezetében, nyilván tudja, hogy a cukrot száműznie kell az étrendjéből. De ezeken túl mit együnk és mit kerüljünk?

Összességében elmondható, hogy az esetek jelentős részében tudatos életvitellel, egyes káros szokások mellőzésével megelőzhető vagy legalább késleltethető lenne a cukorbetegség kialakulása, ennek ellenére az érintettek száma rohamosan növekszik a világban: a WHO 2016-os jelentése 422 millióra becsüli a kórkép által érintett felnőttek számát, ami többszöröse az 1980-ban felmért 108 millió főnek. Meglévő diabétesz mellett kiemelt fontosságú a vércukorértékek következetes, élethosszig tartó kontrollálása, a lehető legminimálisabbra csökkentve ezáltal a szövődmények kockázatát.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra