Nem várt eredményt hozott egy, a cukorbetegséget meghatározó környezeti tényezőket vizsgáló kutatás (The Environmental Determinants of Diabetes in the Young - TEDDY). A TEDDY-tanulmány kimutatta: összefüggés lehet az elhúzódó enterovírus-fertőzés és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása hátterében álló autoimmunitás között (ez felelős az inzulint termelő béta-sejtek pusztulásáért a hasnyálmirigyben). Emellett a vizsgálat során azt is megállapították, hogy egy korai adenovírus C fertőzés védelmet nyújthat ez ellen az autoimmunitás ellen. Minderről a Nature Medicine-ben számoltak be részletesen a kutatók.
Több száz gyermeket vizsgáltak
A vírusokról már hosszú ideje gyanítják, hogy részt vesznek az 1-es típusú cukorbetegség, egy autoimmun állapot kialakulásában, bár a múltbeli bizonyítékok nem voltak elég következetesek az összefüggés bizonyításához. A mostani kutatás az eddigi egyik legnagyobb volt, melyet az USA több államában (Colorado, Georgia, Florida és Washington) és három európai országban, Finnországban, Németországban és Svédországban végeztek. Ennek keretében a Dél-Floridai Egészségügyi Egyetem, a Morsani Orvostudományi Főiskola, a Baylor Orvostudományi Főiskola és más intézmények kutatói olyan újszülöttek székletmintáit tanulmányozták, akik az 1-es típusú diabétesz fokozott genetikai kockázatával rendelkeznek.
"A korábbi évek kutatásai már kimutatták, hogy a cukorbetegség ezen típusa igen összetett, s kialakulásához több út is vezethet" - mondta Kendra Vehik epidemológus, a Dél-Floridai Egyetem egészségügyi informatikai intézetének professzora. "Az 1-es típusú diabéteszt általában gyermekeken, tizenéveseken és fiatal felnőtteknél diagnosztizálják, de a megelőző autoimmunitás gyakran nagyon korai életkorban kezdődik." A tanulmány társszerzője, Richard Lloyd, a Baylor Orvostudományi Főiskola molekuláris virológia professzora elmondta, ez a diabétesztípus akkor fordul elő, amikor az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigyben található inzulintermelő béta-sejteket. Az inzulin egy olyan hormon, ami a vércukorszintet szabályozza, s ennek hiányában a test nem tudja fenntartani a normál vércukorszintet, ami súlyos szövődményekhez vezet.
A fertőzés időtartama fontos tényező
Ebben a friss kutatásban Vehik és kollégái a test összes vírusát vizsgálták, mégpedig a több száz gyermektől begyűjtött többezernyi székletminta segítségével. Ezekben olyan összefüggéseket kerestek, melyek bizonyíthatják, hogy kapcsolat van a vírusok és az inzulintermelő béta-sejtekkel szembeni autoimmunitás között.
Az enterovírus egy ismert változata, a Coxsackie vírus már korábban is képbe került az 1-es típusú cukorbetegség vizsgálatainál, a mostani eredmények azonban egy új módszert alkalmaztak. A kutatók pedig meglepődtek, amikor rájöttek: nem egy rövid, hanem egy több mint 30 napos fertőzés állhat az autoimmunitás hátterében.
"Ez azért fontos, mert az enterovírusok nagyon gyakran előforduló kórokozók, amelyek lázat, torokfájást, kiütést vagy émelygést okoznak. Nagyon sok gyermek kapja meg őket, de nem mindenki lesz közülük cukorbeteg" - mondta Vehik. Az enterovírust elkapó gyermekek töredékénél alakul csak ki a béta-sejt autoimmunitás. Azoknál pedig, akiknek fertőzése legalább egy hónapig tart, még nagyobb a kialakulás veszélye.
A sejtfehérjét használja a vírus
A hasnyálmirigy béta-sejtjei egy sejtfelszíni fehérjét bocsátanak ki, amely segít nekik a szomszédos sejtekkel való kommunikációban. Ezt a fehérjét a vírus receptormolekulaként alkalmazza, hogy lehetővé tegye a sejt felületéhez való kapcsolódását. A kutatók felfedezték, hogy azoknál a gyermekeknél, akik ezen vírusreceptorban egy adott genetikai variánst hordoznak, nagyobb a kockázata a béta-sejt autoimmunitás kialakulásának.
"Ez az első alkalom, amikor kimutatták, hogy a vírusreceptor egy változata a béta-sejtek autoimmunitásának fokozott kockázatához kapcsolódik" - mondta Vehik.
Ha korán kapják el, kisebb lesz a diabétesz kockázata?
A másik felfedezés az volt, hogy egy korai életszakaszban elkapott adenovírus C, - ami légúti fertőzéseket okozhat - az autoimmunitás kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár. Azt azonban még vizsgálják, hogy megvédhet-e minket egy kisgyermekkorban elkapott fertőzés a béta-sejt autoimmunitástól. Kiderült ugyanis, hogy az adenovírusok ugyanazt a béta-sejtfelszíni receptort használják, mint a Coxsackie vírus, ami felveti a lehetőségét e védelem kialakulásának. Ám ennek megértéséhez még további vizsgálatok szükségesek.
Ezért is különösen fontos a TEDDY-tanulmány, hiszen még mindig sok olyan tényező van, ami az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezető autoimmunitást befolyásolhatja. A kutatók most arra törekszenek, hogy elcsípjék azt a pillanatot, ami aktiválja az autoimmunitást, így pedig lehetővé válhat az élethosszig tartó inzulinpótlást igénylő betegség megelőzése vagy kialakulásának késleltetése.
Forrás: Medicalxpress