A cukorbetegség - különösen a nem megfelelően egyensúlyban tartott cukorbetegség - számtalan veszélyes szövődmény lehetőségét hordozza magában. Ilyen például a diabéteszes retinopátia, azaz a retina cukorbetegség miatt károsodása. A tartósan magas vércukorszint okozta látásromlásról, valamint annak vizsgálatáról és kezeléséről Prof. Holló Gábor , a Szemészeti Központ szemész szakorvosa beszélt részletesen.
Fontos tudnivalók a diabéteszes retinopátiáról
A tartósan magas, vagy magas szinten ingadozó vércukorszint közép és hosszú távon jelentősen károsítja az ereket - így a retina, azaz az ideghártya kisereit is - és az idegeket - így a látóideget is. Minél hosszabb ideig áll fenn a kezeletlen vagy elégtelenül kezelt cukorbetegség , annál nagyobb eséllyel alakul ki a szemben a károsodás, és annál súlyosabb lesz. A diabéteszes retinopátiát fokozza, ha a cukorbetegség mellett túlsúly, magas vérzsírszint és magas vérnyomás is jelen van. Fontos megérteni, hogy a látáskárosodás nem akkor jelentkezik, amikor a cukorbetegség (és az azt súlyosbító egyéb betegségek) éppen nincsenek megfelelően kezelve, hanem az ilyen időszakok hatásának összegződése után, mintegy 10 éves cukorbetegség-fennállást követően. Ilyenkor - bár célszerű a szénhidrát-anyagcserét és a vérnyomást rendezni -, a már megindult retinakárosodás csupán belgyógyászati kezelésre már nem fordul vissza, hanem tovább súlyosbodik. Éppen ezért a látás megőrzésének a leghatékonyabb módja, ha az alapbetegséget és a kísérőbetegséget korán felismerik, és a beteg szoros együttműködésével már a kezdetektől optimális eredménnyel kezelik.
A diabéteszes retinopátiának 2 fő formája ismert. Ezek egyike a háttér retinopátia, amely látási panaszt nem okoz, a beteg tehát nem észleli az állapot fennállását. A szemfenék vizsgálata során válnak láthatóvá a retina kis ereinek tágulatai, a retinavérzések, és a kisebb ödémás retinaterületek. Amennyiben a retinán az éleslátás helye érintett, a beteg észlelheti a látás megváltozását. Mivel az érfal károsodik, zsírnemű anyagok jutnak át a keringésből az ideghártyába, és ott lerakódnak. Háttér retinopátia esetén a szénhidrát-anyagcsere helyreállítása, valamint a magas vérnyomás és az egyéb kockázati tényezők tartósan optimális kezelése a legfontosabb. Emellett gyakori szemészeti kivizsgálás indokolt. Előrehaladott háttér retinopátia esetén a szemfenék lézerkezelése is szükséges lehet.
A cukorbetegség miatti retinakárosodás másik formája, a proliferatív retinopátia már súlyos, akár végleges vakságot is okozhat. Ez a háttér retinopátia további romlásaként alakul ki. A nem megfelelően karbantartott szénhidrát-anyagcsere következtében oxigénben szegény területek keletkeznek a retinán. Ezekből kóros, új erek képződését megindító anyagok szabadulnak fel, ami miatt kóros érképződés (érújdonképződés, latinul neovaszkularizáció) indul meg. Az újonnan keletkezett erek törékenyek, emiatt nagyobb vérzések alakulnak ki. Az újdonképzett erekből kötőszövet terjed át a retinára, ami a retina letépődését eredményezi (retina leválás, latinul abláció) - ez pedig már vakságot okoz. Mivel az érképződés a szem más területein is kialakul, a szem folyadékelvezetése akadályozottá válik, és másodlagos zöldhályog ( glaukóma ) jön létre. Ez önmagában is a látás elvesztését eredményezheti. Proliferatív retinopátia esetén mindenképpen szemészeti beavatkozások (lézerkezelések, a szembe adott érképződést gátló injekciók, szemműtétek) szükségesek, hogy a látás vagy a látás maradéka megmaradhasson.
A látóideg károsodásáról ajánlott tudni, hogy megjelenhet önállóan, de társulhat a fentebb említett retinopátiákhoz is. Önálló szemészeti kezelése nincsen, B-vitamin-szedés és a szénhidrát-anyagcsere optimalizálása a teendő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A diabéteszes retinopátia tünetei és következményei
A diabéteszes retinopátia korai szakaszában nincsenek figyelemfelhívó tünetek. Éppen ezért a cukorbetegség fokozott kockázata esetén rendszeres szemészeti szűrésre van szükség, a már diagnosztizált cukorbetegeknek pedig évenkénti - vagy szükség szerint még gyakoribb - szemészeti vizsgálat ajánlott. Előrehaladottabb esetben már látásromlás és homályos látás észlelhető, a látómezőben pedig lebegő formák, hullámzó alakzatok, fekete pontok jelenhetnek meg, amelyek a bevérzésekre és a retina egyéb eltéréseire utalnak.
A fő típusokon túlmenően a diabéteszes retinopátia más súlyos szembetegségekhez vezethet.
- Diabéteszes makulaödéma (DME): az idő múlásával a diabéteszes retinopátiában szenvedők mintegy felénél kialakul. A retina kisereiből folyadék szivárog a retina rétegei közé, ez pedig ödémát okoz az éleslátás helyén. A látásélesség csökken és eltorzult látás alakul ki. Szembe adott, érképződést gátló injekciókkal és a szemfenék lézerkezelésével gyógyítható.
- Neovaszkuláris glaukóma: ez a másodlagos zöldhályog típus nagyon magas szemnyomással jár, és önmagában is vaksághoz vezethet. A diabéteszes retinopátia miatt kóros erek képződnek a szem csarnokzugában, és az erekből kilépő kötőszöveti sejtek működése következtében a csarnokzug hegesen elzáródik. Ez megakadályozza a szemben termelt folyadék (csarnokvíz) eltávozását a szemből. Műtéti ellátást igényel.
- Retinaleválás: a súlyos diabéteszes retinopátia kiterjedt hegek kialakulásával jár a retinában és az üvegtestben. Ezek egyre fokozódó mértékben letépik a retinát a szem többi rétegéről. A leszakadt retina idővel elveszíti működőképességét, és kialakul a vakság. Kezelése műtétet igényel.
Fontos a rendszeres ellenőrzés és a megfelelő kezelés
Ha cukorbetegség vagy annak fokozott kockázata áll fenn, nagyon fontos a rendszeres, pupillatágításban végzett szemészeti vizsgálat. Ha diabéteszes háttér retinopátia alakul ki, a korai kezelés megállíthatja a súlyosbodást és megakadályozhatja a vakságot. Fontos, hogy a szemészeti szövődmények mind a feltétlenül inzulinkezelést igénylő, mind a csak diétával és tablettával kezelt cukorbetegség esetén kialakulhatnak. Már cukorbetegség felfedezésekor részt kell venni egy részletes szemészeti vizsgálaton. Ha addig még nem alakult ki a retinopátia, és a vércukorszint stabil, akkor elég az évenkénti ellenőrzés, csakúgy, mint az enyhe retinakárosodás esetén. De ha a szemfenék károsodása előrehaladottabb, és a vér glükózszintje ingadozó, illetve nehezen beállítható, akkor negyed- vagy félévenkénti ellenőrzésre is szükség lehet a szakorvos szerint.
Ez is érdekelhet
A diabéteszes retinopátia kezelésére használt módszerek skálája széles. Lehet szó egyebek mellett lézeres szemfenéki kezelésről, a szembe adott injekciókról, illetve retina- és glaukómaműtétről is. A látás megtartásához a különféle kezeléseket gyakran kombinálni szükséges - mutatott rá Prof. Holló Gábor.
