A kezelési célok megváltoztatását, vagyis a glükózszint hangsúlyozásával szemben az elhízás elleni fellépést és a testsúlycsökkenés fókuszba állítását részben az új gyógyszerek, részben az életmódbeli változtatások tették lehetővé: ezek a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára a fogyást elérhető céllá változtatták. Emellett azt is lehetővé tették, hogy egyesek elérjék a „cukorbetegség remisszióját”. De mi is pontosan a remisszió? És vajon e fogalom használata nem árt-e többet a diabéteszben szenvedők számára, mint amennyit használ? Az idei stockholmi EASD szimpóziumon éppen ilyen és ezekhez hasonló kérdések voltak terítéken – számolt be róla a Diatribe diabétesz szakportál.
Amy Rothberg, a Michigani Egyetem klinikai endokrinológus és belgyógyász professzora szerint a 2-es típusú remissziót alapvetően a fogyás vezérli. Int mondta, számos tanulmány bizonyította, hogy a legalább 10-15 százalékos súlycsökkenés drámaian javíthatja a szervezet inzulintermelő képességét és csökkentheti az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét.
Ez a baj a remisszió fogalmával
Annak ellenére azonban, hogy az Amerikai Diabétesz Szövetség (ADA) 2021-ben konszenzusos nyilatkozatot adott ki a remisszió meghatározásáról, a szakértők még mindig vitatkoznak róla, és továbbra is léteznek eltérő definíciók. Az ADA definíciója szerint a cukorbetegség remisszióját úgy határozzák meg, mint „az A1C 6,5 százalék alá történő visszatérését, amely spontán vagy beavatkozást követően következik be, és amely legalább három hónapig fennáll glükózcsökkentő gyógyszerek nélkül”.
Ezen túl, bár a fogyás néhány hónapra a 2-es típusú cukorbetegség tüneteinek eltűnéséhez vezethet, e gyógyszerek abbahagyásával megnő a kockázata annak, hogy a leadott kilók viszatérnek. „A súlykontroll elérése és fenntartása érdekében figyelmünket a fogyás elősegítésére és a visszahízás megelőzésére kell összpontosítanunk. A remisszió hosszú távú fenntartásának meghatározására szolgáló vizsgálatokat évente el kell végezni, a lehetséges szövődmények azonosítására ajánlott vizsgálatokkal együtt” – mondta Rothberg.
Rothberg és Michael Lean, a Glasgow-i Egyetem kutatója is aggodalmát fejezte ki a „cukorbetegség remissziójával” kapcsolatban, megjegyezve, hogy a remissziót másképpen használják a rák leírásakor. A rákbetegséggel diagnosztizált emberek általában intenzív kemoterápiás kezelésben részesülnek, majd több éven keresztül megfigyelik őket, mielőtt azt mondanák, hogy a betegségük "remisszióba került". A 2-es típusú cukorbetegségre vonatkozó meghatározás alapján azonban a betegek már néhány hónapos fogyás után remisszióban vannak.
Veszélyesebb, mint a rák
„A 2. típusú cukorbetegek esetében a tartós fogyás fontosságát közel sem veszik olyan komolyan, mint kellene" – mondta Lean, aki ennek alátámasztására megemlítette a mellrák, a non-Hodgkin limfóma és a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát követő 10 év túlélési arányát. Míg a mellrák és a non-Hodgkin limfóma túlélési aránya egy évtized után 80 százalék, illetve 60 százalék, addig a 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizáltak túlélési aránya mindössze 50 százalék.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Blandine Laferrere, a New York-i Columbia Egyetem központi endokrinológiai részlegének docense a szimpóziumon a "visszaesés” lehetőségéről beszélt, beleértve a magas vércukorszint és más diabéteszes tünetek visszatérését a remisszió időszakát követően. Ha valakinél 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálnak, a legjobb esélye a remisszió elérésére az, ha korán elkezdi a kezelést, a testsúlyszabályozásra és az életmódbeli szokások módosítására összpontosítva. Azoknál, akik a cukorbetegség diagnózisa után hamarosan elkezdik a kezelést, kisebb a visszaesés esélye, ha sikerül remissziót elérni.
Korai kezelés, jobb esélyek
Laferrere szerint azok szervezte, akik korán kezdik a kezelést, nagyobb valószínűséggel őrzi meg képességét az elegendő inzulin teremlésére, vagy védekezik a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek károsodása ellen. Azt is megemlítette, hogy a bariátriai műtéten átesett és remissziót elért emberek nagyobb valószínűséggel esnek vissza, ha régebben diagnosztizálták náluk a cukorbetegséget, vagy ha a műtét előtt inzulint szedtek.
A visszaesés esélyének minimalizálása érdekében a fogyás fenntartása, valamint az étrend és a testmozgás megváltoztatása kulcsfontosságú – összegezte a Diatribe.
