Összefüggést mutattak ki az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség és a méhnyakrák kialakulása között a Semmelweis Egyetem orvosai – olvasható az egyetem közleményében. Az elemzés elsőként vizsgálja a Trichomonas vaginalis (TV) fertőzés, a Human Papilloma Vírus (HPV) és a méhnyak kóros/rákos elváltozásai közötti kapcsolatot, valamint felhívja a figyelmet a rendszeres nőgyógyászati és HPV-szűrés fontosságára.
A fertőzés nem vezet közvetlenül daganathoz
A trichomonas az egyik leggyakoribb, nem vírusos, szexuális úton terjedő betegség. A Semmelweis Egyetem orvosai arra keresték a választ, mekkora kockázatot jelenthet a méhnyakrák kialakulásában. Egy nemzetközi adatbázis elemzése alapján azt állapították meg, hogy a Trichomoniasis hozzájárulhat a méhnyakrák kifejlődéséhez a szexuálisan aktív nőknél.
A kutatók több mint 473 ezer nő adatait összegezték, akik közül 8518 volt trichomonasra pozitív. A vizsgálat eredményei szerint azoknál a nőknél, akiknél TV fertőzés állt fenn, 1,79-szer nagyobb volt az esélye annak, hogy HPV-fertőzést is diagnosztizálnak. Ez azért lényeges, mert a méhnyakrák kialakulásáért több mint 95 százalékban a magas rizikójú HPV-törzsek felelnek.
Önmagában a fertőzés persze nem jelenti azt, hogy a daganat biztosan kialakul. Számos egyéb tényező, például dohányzás, gyakori partnercsere, az öt évet meghaladó szájon át szedhető fogamzásgátló-szerek szedése is növelheti a kialakulásának kockázatát. Azoknál a nőknél is nagyobb eséllyel fejlődhet ki rosszindulatú elváltozás, akik többször szültek, valamint a szexuális úton terjedő betegségek is hozzájárulhatnak kialakulásához. „Éppen ezért, ha trichomonast vagy más szexuális úton terjedő betegséget diagnosztizálunk, érdemes HPV-tipizálást végzeni, pozitív HPV-eredmény esetén pedig szexuális úton terjedő betegségekre szűrni” – mondja dr. Hamar Balázs, a Semmelweis Egyetem doktori iskolájának hallgatója, a kutatás első szerzője.
A megfertőződés és a rák kialakulása között 5-8 év, de akár 10 év is eltelhet, ám a legtöbb esetben (nagyjából 90 százalékban) a folyamat spontán gyógyul. Azoknál, akiknél a fertőzés fennmarad és úgynevezett perzisztens HPV-infekció alakul ki, magasabb a rákelőző állapotok, illetve a méhnyakrák kialakulásának kockázata. Ezekben az esetekben már valamilyen citológiai elváltozás (például dysplasia) is jelen van.
A HPV-szűrést különösen harmincéves kortól kezdődően érdemes rendszeresen végezni. A kockázati tényezők csökkentése és rendszeres (éves) nőgyógyászati szűrés mellett a HPV-ellenes oltás is nagymértékben hozzájárul nemcsak a fertőzés megelőzéséhez és legyőzéséhez, de a méhnyak-, gége- és végbélrák kialakulásának esélyét is jelentősen csökkenti – hangsúlyozza dr. Hamar Balázs.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
