A hasnyálmirigyrák az egyik legsúlyosabb, legnehezebben gyógyítható daganatos betegség. A betegek mindössze öt százaléka éli meg a diagnózist követő ötödik évet.
A mostani kutatásban részt vevő szakemberek bizonyítékot találtak arra, hogy a hasnyálmirigyrákos sejtekben a DNS olyannyira megkeveredhet, hogy többféle módon is genetikai káoszt okozhat. Ez alapján képesek voltak osztályozni a kromoszómákban okozott sérüléseket is. Sikerült bebizonyítaniuk azt is, hogy a hasnyálmirigyráknak négy altípusa különíthető el, az alapján, hogy a DNS-ben hol, milyen gyakorisággal és milyen típusú változások következtek be. A szerzők szerint ezek az eredmények hozzásegíthetik a kutatókat ahhoz, hogy új terápiás módszereket dolgozzanak ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Andrew Biankin, a University of Glasgow onkológusa szerint annak ellenére, hogy milyen sok kutatás foglalkozott már a hasnyálmirigyrákkal, még mindig nagyon sok akadálya van annak, hogy hatékony gyógymódot találjunk a betegségre. "Ezek a kutatási eredmények azonban segíthetnek abban, hogy megértsük, milyen szerepet játszanak a genetikai hibák a betegség kialakulásában, és lehetőséget teremtenek arra, hogy egyénre szabott kezelési terveket dolgozzanak ki."
A kutatócsoport arra is rájött, hogy a hasnyálmirigyrákos betegek számára számára igen hatékonyak lehetnek a platina alapú gyógyszerek, amelyeket gyakran használnak a here-, a petefészek- és egyéb ráktípusok gyógyításában.
Ez is érdekelhet
