Több mint 4,3 millió svéd polgár orvosi adataiból kiderült, hogy a felsőfokú végzettségű vagy jobb munkahelyen dolgozó emberek között nagyobb valószínűséggel található meg háromféle agydaganat – glioma, meningeoma, akusztikus neuroma – mint a teljes lakosság körében. A gliomák rákos daganatok, amelyek az idegsejteket támogató védő glia sejtekben alakulnak ki, a meningeómák többnyire jóindulatú tumorok, amelyek az agyat és a gerincvelőt védő szövetben alakulnak ki. Az akusztikus neuromák szintén jóindulatú daganatok, amelyek azokat az idegeket érintik, amelyeknek hallásban és az egyensúlyozásban van szerepük.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy akinek jól megy az életben, annak az agydaganat magasabb kockázatával kell számolni – mondta Amal Khanolkar, a University College London gyermekegészségügyi intézetének vezető kutatója. Azok az emberek, akiknek több pénzük van, vagy jobb oktatásban részesültek előbb kiszúrják, ha valami veszélyes az egészségükre, ezért gyakrabban fordulnak orvoshoz.
Azoknál a férfiaknál, akik három vagy több évet töltöttek a felsőoktatásban, 19 százalékkal nagyobb valószínűleg diagnosztizáltak gliomát összehasonlítva kevésbé iskolázott férfiakkal, míg a hasonlóan iskolázott nőknél 23 százalékkal volt magasabb a glioma ás 16 százalékkal a meningeoma kialakulásának valószínűsége, mint a képzetlenebbek körében.
A magas jövedelmű férfiaknál 14 százalékkal volt nagyobb a glioma kockázata, míg a szakmai vagy vezetői állásban dolgozó férfiak glioma és akusztikus neurinoma kockázata 20, illetve 50 százalékkal volt nagyobb a náluk kevésbé vagyonos, vagy alacsonyabb pozíciókban dolgozókénál.
A nőknél ugyanezek a kockázati értékek 26 százalékkal voltak magasabbak glioma és 14 százalékkal meningeoma esetében a fizikai munkát végző nőkhöz viszonyítva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szakértők szerint a magasabb adatok részben annak köszönhetők, hogy a műveltebb és vagyonosabb emberek az egészségügyi problémájukkal nagyobb valószínűséggel fordulnak orvoshoz, s ebben nem akadályozzák őket anyagi megfontolások. Másfelől könnyebben férnek hozzá olyan gyógyszerekhez, amelyek fokozhatják az agydaganatok kockázatát (például a hormonpótló terápiák alkalmával), de lehet, hogy más életmódbeli különbségek okozzák ezt a kockázatnövekedést. A központi idegrendszer rosszindulatú daganatai azonban elég ritkák, a kockázati értékül 1 százalék alatti az Amerikai Rákszövetség adatai szerint.
A tanulmány eredményeit a Journal of Epidemiology and Community Health szaklapban tették közzé.
Forrás: medicinenet.com
