Tünet is lehet
A tumoros betegek nemegyszer még a fájdalomnál is nehezebben elviselhetőbbnek érzik a betegséggel vagy annak kezelésével együtt járó émelygést, hányingert, hányást. Szerencsére ez a kellemetlenség ma már sokféleképpen, hatékonyan csillapítható. Érdemes azonnal jelezni a szakorvosnak, ha ez a tünet jelentkezik, de nemcsak a mielőbbi enyhítés érdekében, hanem azért is, hogy a kezelőorvos tisztázhassa a kiváltó okát is. Hányingert, hányást ugyanis nemcsak a ráksejtek elpusztítását célzó terápia, a gyógyszeres-, a sugár- és a hormonkezelés okozhat, hanem maga a daganatos betegség, annak fejleménye illetve az azzal járó immungyengeség is kiválthatja. Ez a tünet jelezheti többek között a beteg szervezetét ért fertőzést, a daganat kiterjedését, az áttétek megjelenését, a kalciumszint emelkedését is.
Okozhat hányást az emésztőcsatorna valamely szakaszán megjelenő elváltozás, funkciózavar is, így például tartós köhögés, garatingerlés, csuklás, késleltetett gyomorürülés, bélobstrukció, májmegnagyobbodás, epeürülési zavar, fekély, gyomorvérzés. Agyi-idegrendszeri szervi oka is lehet, a koponyaűri nyomásfokozódástól az ezen a területeken jelentkező áttétig.
Pszichés tényezők
A betegségtől vagy a kezeléstől, annak mellékhatásaitól való félelem, a görcsös szorongás önmagában is kiválthatja a rosszullétet, a hányinger jelentkezését. Leggyakrabban a kemoterápiával kapcsolatban merül ez fel: a köztudatba annyira beivódott, hogy a daganatellenes gyógyszeres kezelés egyik, elkerülhetetlen mellékhatása a hányás, hogy a beteg nemegyszer a kezelést megelőzve, pusztán rágondolva, már a kórház felé közeledve is előidézi magának.
Sok igazság van abban, hogy "minden a fejben dől el": a pszichés megerősítés, a félelmek, a szorongás enyhítése sokat segíthet. Ez történhet pszichoterápiás segítség útján, de akár csak egy alapos beszélgetés, tájékozódás is sokat segíthet: ha a beteg választ kap a kérdéseire, ha ismeri a bajt, tisztában van a kezelés lépéseivel, a várható fejleményekkel, akkor enyhül benne a feszültség, és a pszichoszomatikus tünetek kevésbé vagy egyáltalán nem jelentkeznek.
Kezelés mellékhatásaként
A daganatos megbetegedések terápiája mindig függ a tumor fajtájától, a megjelenésének helyétől, a kezelendő testrésztől és az érintett beteg fizikai állapotától, egyéb betegségeitől is. A kezelés történhet a daganat sebészeti eltávolítása útján, sugár- és kemoterápiával, hormonkezeléssel és az immunrendszer biológiai megerősítésével is. A kezelés célja a rákos sejtek elpusztítása, szaporodásának megakadályozása.
A modern eljárások egyre inkább célzottak, de óhatatlanul együtt járhatnak az egészséges sejtek károsításával is, ami többféle mellékhatást vált ki. A kezelés egyik legrettegettebb következménye a hányinger fellépése, amelyet görcsös hányás követ. Ennek erőssége nem egyforma, az alkalmazott szertől és a beteg testtájtól is függ. Bizonyos ráktípusok esetében, például a fej- és nyaktájon kialakuló daganat kezelésekor erősebb hányinger alakulhat ki, de a szakorvos erre számítva állítja be a gyógyszerezést, eszerint alkalmazza a hatékony csillapítószereket.
Az okok feltárása
Az émelygés, hányinger fellépésekor orvoshoz kell fordulni. A szakorvos feladata tisztázni az okokat, amiben sokat segít, ha a beteg megfigyeli a körülményeket, tehát, hogy mikor jelentkezik a hányinger, követi-e hányás, ha igen, mi ürül a szervezetből. Fontosak a kapcsolódó tünetek is, van-e kísérő hasi fájdalom, teltségérzet, láz, szédülés, stb. Rákérdez az egyéb, lehetséges, például pszichés okokra is. A háttér felderítéséhez természetesen alapos laboratóriumi vizsgálat is történik.
Jó tanácsok
A hányinger csillapítása, kezelése nemcsak a beteg közérzete miatt fontos, hanem azért is, mert ha ettől félve az érintett nem mer enni, könnyen leromolhat az erőnléte. A dietetikus szakember azt tanácsolja, hogy fogyasszon a beteg könnyű ételeket, például pirítóst, kekszeket, ropit, joghurtot, zabkását, babapépeket, főtt burgonyát, párolt rizst, sütőben vagy roston sült csirkét (bőr nélkül), puha gyümölcsöket, befőtteket, jégkását vagy jégdarabkákat. Kerülje viszont a túl zsíros, nagyon édes, erőteljesen fűszeres, csípős, intenzív illatú és a túl forró ételeket.
Naponta többször, kevesebbet egyék, ne várja meg, hogy éhes legyen. Kerülje az egyéb erős szagokat is, szellőztessen gyakran - a betegek például nemegyszer panaszolták, hogy a frissen főtt kávé máskor kellemesnek tartott illata hányingert váltott ki belőlük. Az étkezés után pihenjen ülő helyzetben (ne fekve!) egy órát. A sugárkezelés vagy a kemoterápia alatt bőségesen fogyasszon folyadékot. Egész nap viseljen könnyű, laza ruházatot.
Gondolja végig, melyik napszakban jelentkezik a legkevésbé a hányinger, és ha kell, rendezze át a napját, szokásait ebben az időszakban, a kezeléshez alkalmazkodva. Ha szájon át bevehető szer formában kapja a kemokezelést, az orvossal beszélje meg, mi a legalkalmasabb időpont hozzá. Egy agydaganatos beteg például a hajnali két órát találta legalkalmasabbnak a gyógyszer bevételére, mert úgy tapasztalta, hogy két étkezés között így telhet el a legtöbb idő, ekkor viseli meg a legkevésbé a kemokezelés a szervezetét.