Bár a gyógyszerek orron keresztül történő bejuttatása nem új keletű ötlet, a legújabb kísérleti eredmények alapján mégis ígéretes megoldás lehet – írja a ScienceAlert. „Teljes meglepetés volt, hogy az illatanyagok közvetlenül megváltoztathatják a gének kifejeződését, még olyan szövetekben is, amelyekben nincs szagreceptor” – árulta el Anandasankar Ray, a riverside-i Kaliforniai Egyetem sejt- és molekuláris biológusa, az új tanulmány vezető szerzője.
Ray és kutatócsapata gyümölcslegyeket és egereket különböző dózisú diacetil hatásának tett ki öt napon keresztül. A diacetil egy illékony vegyület, amelyet az élesztőgombák szabadítanak fel az erjedő gyümölcsökben. Korábban arra használták, hogy vajszerű aromát kölcsönözzön olyan ételeknek, mint a pattogatott kukorica, de a sörfőzés melléktermékeként is ismerhető.
A kutatók azt tapasztalták, hogy a diacetil hiszton-deacetiláz (HDAC) komoly változásokat okozott a legyek és egerek génkifejeződésében, beleértve az állatok agysejtjeit, az egerek tüdejét és a legyek csápjait. HDAC-gátlókat már eddig is használták leukémia kezelésére, de a mostani kísérletek során további hatásaikat vizsgálták, méghozzá más rákfajták és idegrendszeri betegségek gyógyításának lehetőségei kapcsán. Későbbi kísérletek során kirajzolódott, hogy a diacetilgőzök megállították az emberi neuroblasztómasejtek növekedését, így a neurodegeneráció előrehaladásának folyamata lelassult a Huntington-kór légymodelljében.
Ez is érdekelhet
„A legfontosabb felfedezésünk az, hogy a mikrobákból és az élelmiszerekből kibocsátott illékony vegyületek megváltoztathatják az idegsejtek és más eukarióta sejtek epigenetikai állapotát” – mondta el Ray. „A miénk az első jelentés arról, hogy a közönséges illékony anyagok ilyen módon viselkednek. Már dolgozunk más illékony anyagok azonosításán, amelyek megváltoztatják a gének kifejeződését” – tette hozzá. A kutatás további következtetései között az is felmerült, hogy a környezetünkben folyamatosan illatanyagokkal és ízekkel érintkezünk, amelyek vegyi anyagok is lehetnek, emiatt pedig ugyanilyen módon átjuthatnak a sejtmembránokon és változásokat okozhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
