A Nature Communicationsban közzétett eredmények azt mutatják, hogy a sugárzás a DNS-ben genetikai átrendezéseket idéz elő, amelyek meningeómákat (agyhártya-dagantokat) eredményeznek - mondta Gelareh Zadeh, az idegsebész, onkológus és Ken Aldape neuropathológus a torontói UNH Princess Margaret Cancer Center és a University of Toronto tudósai.
A tanulmány összehasonlította a sugárzás által kiváltott meningeómák biológiát azokkal az esetekkel, amelyek szórványosan jelennek meg a teljes populációban. "A sugárkezelés által kiváltott meningeómák ugyanúgy jelennek meg az MRI-képeken és a patológiában, ugyanolyannak mutatkoznak a műtétek során, és ugyanúgy néznek ki mikroszkóp alatt. Az a különbség, hogy sokkal agresszívebbek, többször is visszatérnek és behatolnak az agyba, jelentős morbiditást és károsodást azoknak a túlélőknek, akik gyermekkorukban sugárzást kaptak" - mondta Dr. Zadeh.
A kutatócsoport olyan betegekben kifejlődött sugárzásos meningeómákat elemzett, akik gyermekkorukban koponyabesugárzást kaptak. A többségük (74 százalék) akkor túlélte a leukémiát vagy a gyermekkori agydaganatot. A torontói tudósok német kollégáikkal közösen azt is megállapítotték, hogy a meningeómák a sugárdózistól függetlenül alakultak ki, s még azoknál is megjelentek, akik csak alacsony dózisú sugárzást kaptak a fejbőrön sok évvel ezelőtt. "A biológiai folyamatok megértésével a cél az, hogy létrehozhassunk egy olyan terápiás stratégiát, amelyet a gyermekkorban történő besugárzás után korai szakaszban lehet alkalmazni, hogy megakadályozzuk e tumorok kialakulását" - szögezte le Dr. Zadeh.
Dr. Aldape szerint pedig ez egy fontos klinikai probléma, mert paradox dilemmát hoz létre, hiszen a koponyabesugárzásra sok gyermekkori rák gyógyításánál szükség van, de sajnálatos következmény, hogy a sugárkezelést követő 10-15 év elteltével néhány túlélőnél meningiómák fejlődnek ki.
"A kutatásunk specifikus átrendeződést talált az NF2 génnél, amely sugárzás által kiváltott meningiómákat okoz, de valószínűleg más genetikai átrendeződések is előfordulnak, amelyek a sugárzás miatti DNS-károsodás következtében jelentkeznek. A következő lépés az, hogy azonosítsuk, a sugárzás mit csinál a DNS-sel, hogy amiatt daganat keletkezik" - jelezte Dr. Aldape. Emellett az is fontosnak nevezte, hogy azonosítsák a gyermekkori rákos betegeknek azt a csoportját, akiknél a legnagyobb kockázat a meningeoma kifejlődésére, mert kritikus fontosságú, hogy szorosan nyomon követhessék a változásokat a betegség korai felismerése és kezelése érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: sciencedaily.com
